Soros új piaci rendszert sürget

A tavalyi összeomlás cáfolta azt az elméletet, hogy a piacok mindig egyensúlyra törekszenek, ezért a szabályozó hatóságoknak kell magukra vállalniuk a túl nagyra duzzadó árfolyambuborékok megakadályozásának felelősségét - írta Soros György a hétfői Financial Timesban.

A magyar-amerikai nagybefektető, aki hétfőtől budapesti előadássorozaton ismerteti az általa kidolgozott reflexivitás-elmélet lényegét, a londoni gazdasági napilapban kifejtette: a piacok az egyensúly helyett a buborékok kialakítására hajlamosak, ezért a felügyeleti szervek nem számíthatnak a szélsőségek piaci önkorrekciójára.

Szerinte a 2008-as összeomlást egy óriási piaci buborék kipukkanása okozta, amely már 1980 óta növekedett és kisebb buborékokból tevődött össze. Valahányszor pénzügyi zavar támadt, a kormányok közbeléptek, felkarolták a bajba jutott intézményeket és ösztönző programokkal próbálkoztak, amelyek végül csak tovább növelték a buborékot.

Soros szerint a válság megakadályozására először is a pénzügyi felügyeleteknek felelősséget kell vállalniuk a piaci buborékok kezelésére. Korábban úgy értékelték a hatóságok, hogy ha a piacok képtelenek felismerni egy buborékot, akkor az állam sem fogja - adott igazat Soros az Alan Greenspan korábbi Fed-elnök által fémjelzett hozzáállásnak. Azonban hangsúlyozta: az államnak vállalnia kell a feladatot.

Másodszor a pénzkínálat szabályozása mellett a hitelezés szabályozására is szükség van. Erre jelen pillanatban az ár- és kamatrések, illetve minimális tőkekövetelmény előírása lehet a legmegfelelőbb. Mivel a piaci hangulat állandó mozgásban van, a központi szabályozónak is folyamatosan alkalmazkodnia kell az előírásaival. Tehát rugalmasan kell alakítania az előírt rátákat.

Harmadszor: az instabil piaci környezet plusz kockázatot jelent az egyéni piaci szereplőknek. Ha sok szereplő hiszi azt, hogy őket nem érinti a pénzügyi zavar, akkor hirtelen eladhatatlanná válhatnak pénzeszközök, ami összeomláshoz vezethet. Ezért minden nagyobb versenytársat felügyelni kell, felderítendő az egyensúly megbomlását. Az olyan származékos termékeket, mint amilyenek a másodlagos jelzálogpiacon megjelentek és válság kirobbantói lettek, szabályozni, korlátozni vagy betiltani kell.

Továbbá azt javasolja, hogy a kisegített intézmények gazdálkodásába bele lehet nyúlni szabályozott keretek között. Például ahogyan elválasztották korábban a befektetési és a kereskedelmi funkcióját a bankoknak, úgy kellene most leválasztani a kereskedelemről a saját számlás bankolást. (Ez utóbbiban nem a betétek összességét, hanem az egyének vagyonát kezeli a bank.)

Soros elismeri, hogy ezek a lépések korlátoznák a bankok jövedelmezőségét. És a reformok időzítésére is oda kell figyelni, mivel a rövid- és hosszú távú célok nem ugyanazok. Egyelőre az államnak, mint egyedüli pénzforrásnak, kell helyreállítania a piaci kilengéseket. Ha most vágnák el a bankok jövedelmezőségét jelentő utakat, akkor csak elnyújtanák a válságot. Soros ezért a banki reformokat a jegybanki szigorítás idejére hagyná.