Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa átfogó vizsgálatot indított annak feltárására, mennyire érzékeny a hazai gyermekvédelmi jelzőrendszer a rossz bánásmód gyermeken észlelhető jeleire. Azt vizsgálta, hány esetben merül fel a bántalmazás vagy elhanyagolás gyanúja, milyen gyakran jelzik ezt egymásnak az érintett szervek, továbbá mennyire képes maga a gyermek működésbe hozni az őt védeni hivatott rendszert.
Az ombudsmani megkeresésekre öt felsőoktatási intézmény, két orvosi szervezet, hét rendőr-főkapitányság, 18 oktatási intézmény, két menekülteket befogadó állomás, valamint körülbelül 360 gyermekjóléti szolgálat, 1100 védőnő és mintegy száz nevelési tanácsadó küldött választ. Ezek alapján az ombudsman több ponton is megállapította a gyermek különleges védelemhez és gondoskodáshoz való jogának sérelmét, illetve annak közvetlen veszélyét.
Szabó Máté kedden közölte: a gyermekvédelmi rendszer tudomására jutó bántalmazásos esetek száma jóval alacsonyabb, mint azt a társadalomtudományi kutatások becslései indokolnák.
A gyerekek szinte sosem kérnek segítséget
Szabó szerint szinte példa nélküli, hogy egy gyermek maga kérjen segítséget, amit a gyermekek életkori sajátosságai mellett a jogtudatosság hiánya, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer szó szoros, és átvitt értelmében vett "érzéketlensége" magyarázhat. Az ombudsman szerint kedvező viszont, hogy szinte valamennyi településen biztosított a gyermekjóléti szolgáltatás, bár általános jelenség a szakemberhiány.
A nevelési-oktatási intézményekben általában nincs olyan szakember, akinek kizárólagos és állandó feladata lenne a gyermekek helyzetének feltérképezése, panaszaik meghallgatása és szükség esetén továbbítása a gyermekvédelmi szervhez - áll a közleményben. A rendezetlen állampolgárságú gyermekekre a gyermekvédelmi előírások főszabályként nem vonatkoznak, e különösen nehéz helyzetben lévő gyermekcsoport gondozása így csak kivételesen fordul elő - állítja az ombudsman.
A gyermekorvosok nem jeleznek
Szabó Máté sajnálatosnak nevezte, hogy az orvos csak gyógyítja a sérüléseket, de nem feladata a gyermekbántalmazás megelőzése. Különösen aggasztó szerinte, hogy a legritkábban a háziorvosoktól, házi gyermekorvosoktól érkeznek gyermekbántalmazásra utaló jelzések - tette hozzá.
Az alapjogi visszásságok orvoslása, valamint a visszásságok közvetlen veszélyének elkerülése érdekében a biztos felkérte az oktatási és kulturális minisztert: fordítson nagyobb figyelmet a gyermekek jogtudatosítására, ezen belül annak kiemelésére, hogy a bántalmazott gyermekek mely szervekhez fordulhatnak segítségért. Az oktatási minisztert a biztos felkérte arra is, hogy fontolja meg gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint iskolapszichológus kötelező alkalmazását a tanintézményekben.