Mozgásteret is kap nehéz feladata mellé a kormány

Orbán Viktor, devizahitelesek
Vágólapra másolva!
"Szinte lehetetlen" feladatot vállal a kormánypártok alkotmányterve azzal, hogy az államadósság újbóli megszaladását gátló intézkedést hoz. Az [origo]-nak nyilatkozó, az államadósság megugrásában szerepet játszó kormányokban dolgozó egykori pénzügyminiszterek szerint az alkotmányterv alapján a kormány kevésbé tud majd játszani az államadóssággal, mint elődei, ami problémát is okozhat. Maradtak ugyanakkor a javaslatban homályos részek, amelyek segíthetnek, ha a kormány szorult helyzetbe kerül.
Vágólapra másolva!

"Az új alkotmányban fékeknek és ellensúlyoknak kellene szerepelniük, amelyek kijelölik a hiány és az adósság határait. Ez a lengyelhez hasonló megoldás" - nyilatkozta Orbán Viktor még januárban a Businessweeknek. Ezek a fékek a jövőben 55-60 százalék körüli államadósságszintnél lépnének életbe - mondta Navracsics Tibor is február végén Hír Tv Rájátszás című műsorában. A fékek célja, hogy megakadályozzák, hogy újra jelentősen megnövekedjen a magyar államadósság.

Az új alkotmány szerdán nyilvánosságra hozott, a kormánypártok által összeállított tervezetének Közpénzügyek című fejezetében tér vissza az Orbán által felvetett ötlet: "az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését"; illetve "a kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét". Az alkotmányterv csak két kivételt enged ezen kikötések alól: ha tartós gazdasági visszaeséssel fenyeget a fék fenntartása, mert gazdasági válsághelyzet alakul ki, vagy kivételes jogrend - például hadiállapot - lép életbe az országban.

A fékek beépítését az alkotmánytervbe az indokolja, hogy Magyarországon az államadósság a GDP 80 százaléka fölé került 2010-ben, miközben az Európai Unió minden tagállamát arra kötelezi, hogy 60 százalék alatti szint tartására törekedjen. A magyar államadósság 2001 márciusa óta szinte folyamatosan emelkedik kisebb megszakításokkal. Egy 2007 decemberében, az akkori pénzügyminisztérium munkatársai által készített tanulmány azt vizsgálta, hogy a 2000 és 2006 közötti időszakban a deficit emelkedését mennyire a kormányzati intézkedések, és mennyire az azoktól független hatások eredményezték. A tanulmány szerint a két időpont között a GDP-arányos deficitnövekedés teljes egészében a politikai döntések miatt következett be.

Magyarország eladósodása a 2002-es választások előtt gyorsult fel, az adósság mértékét jelentősen megdobták a 2002-es választás után hivatalba képett Medgyessy-kabinet gyors jóléti intézkedései. A jóléti kiadásokat ebben az időszakban úgy növelték, hogy közben nem tették hatékonyabbá az állam gazdálkodását. A magas adók, a munkára rakodó terhek pedig megfojtották a gazdaságot, amely így lemaradt a környező országokéhoz képest. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy mit gondolnak a kormánypártok által tervezett adósságfékről azok a pénzügyminiszterek, akik az ország kedvezőtlen gazdasági helyzetének kialakulásában jelentős időszakban töltötték be posztjukat.

Forrás: MNB

"Teljesen indokolt" néha elengedni a hiányt

"Szükségállapot ritkán van Magyarországon, de ha mégis bekövetkezne, akkor teljesen indokolt, hogy némileg elengedjék a hiányt, és ezért nőjön az államadósság, akárcsak a tartós recesszió esetében. A lengyel alkotmányban nincs ez az utóbbi kivételes eset megfogalmazva, így a pénzügyi válság után a lengyelek a saját alkotmányukba foglalt szigorú szabályok miatt nem tudták a kiadások elengedésével beindítani a gazdasági növekedést" - mondta az [origo]-nak Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.

Oszkó szerint a kormánypártok alkotmányterve nyitva hagyta azt a kérdést, lesz-e a kormányoknak lehetőségük arra, hogy a hiányt olyan egyszeri intézkedésekkel fedjék majd el, mint a privatizációs bevételek, vagy a magánnyugdíjpénzek államosítása. Erre részben az uniós elszámolási szabályok is lehetőséget adnak, amelyek alapján privatizációs bevétellel az államadósságot lehet csökkenteni, a hiányt viszont nem. A magánnyugdíjpénzek állami rendszerbe való visszairányításáról Oszkó azt állította, "ha ez nem történt volna meg, akkor például már az idén nagy mértékben növekedne az államadósság".

Veres János, a Gyurcsány-kormány egykori pénzügyiminisztere szerint tudni kell, hogy ki, mikor, milyen esetben és hogyan hirdethet kivételes jogrendet, illetve hogy mit értenek "a tartós és jelentős visszaesés esetén", és ezt "milyen mutató alapján döntik majd el". Bár a rendkívüli jogrendet a magyar törvények szabályozzák, a másik lazításra lehetőséget adó helyzet, a tartós visszaesés nincs meghatározva a magyar jogrendben. Az európai uniós szabályok szerint recessziónak tekinthető, ha egy ország GDP-je két egymást követő negyedévben negyedéves alapon csökken.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Ellentmondás maradt a tervezetben

László Csaba szerint az új alkotmány tervezetébe került egy ellentmondás is, az államadósságnak gátat szabó intézkedések "a csillagok megfelelő együttállása esetén ellentmondhatnak egymásnak". Az egyik azt mondja ki, hogy "az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését." Ezt László Csaba szerint csak úgy lehet értelmezni, hogy nominális értéken nem növekedhetne az államadósság, vagyis ha a devizaárfolyamok és a kincstár likviditása változatlan, akkor egyensúlyi költségvetést kell tervezni.

"Jelenleg az ország államadósságának nagyjából 40 százaléka devizában van. Tehát, ha mondjuk, a forint leértékelődik tíz százalékkal, az durván 4 százalékkal növeli az adósságot, vagyis ha azt akarják, hogy nominálisan se növekedjen az államadósság, akkor 4 százalékos szuficittel kell tervezni a költségvetést" - mondta László Csaba, a Medgyessy-kormány első pénzügyminisztere. Oszkó szerint "szinte lehetetlen" olyan költségvetést készíteni, amely alapján az államadósság nominálisan is, nem csak a GDP-hez mért arányában csökken.

A másik cikkelyben viszont már nem nominális államadósságról van szó, hanem a GDP-hez mért arányáról, ami valóban teljesíthető, viszont ebben a szakaszban nem a költségvetési törvényről van szó, hanem az állam hitelfelvételéről. "A két cikk ellentmondását tehát nyilván fel kell majd oldani" - mondt

Hogy zajlik az államadósság finanszírozása?

A költségvetést a pénzügyminisztérium - jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium - készíti el a többi minisztériummal egyeztetve. A költségvetés elsődleges egyenlegét ezután elküldik az Államadósságkezelő Központnak. Ez a szám azt mutatja, hogy mekkora lenne a hiány, ha nem lenne államadósság, vagyis az elsődleges egyenleg nem tartalmazza az adósségtörlesztés árát, sem az adósságbevételeinket.

Az elsődleges egyenleghez az ÁKK első körben hozzászámolja az adott évben szükséges kiadásokat, így megszületik a nettó finanszírozási igény. Az éves finanszírozási terv a nettó finanszírozási igény mellett tartalmazza a tervezett állampapír-kibocsátást és hitelfelvételt mind devizában, mind forintban. Ez a bruttó finanszírozási terv.