Pénteken a sok napsütés mellett elsősorban az északi és középső megyékben növekszik meg átmenetileg a felhőzet; elszórtan zápor, zivatar is előfordul. A déli, délnyugati szél a Dunántúlon többfelé megerősödik, zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódik. A legmagasabb hőmérséklet 30, 35 fok között várható. A meleg miatt harmadfokú hőségriadó érvényes.
Szombaton az ország nagy részén túlnyomóan derült, száraz idő várható, de északon helyenként erőteljesebb nappali gomolyfelhő-képződés valószínű, ott néhol zápor, zivatar is lehet. Főként a Dunántúlon élénkül meg a délnyugati szél, zivatar környezetében viharossá fokozódhat. A hőmérséklet hajnalban 14, 21, délután 31, 36 fok között alakul.
Vasárnap is nagyrészt napos időre van kilátás, továbbra is csak északon lehet helyenként erőteljesebb gomolyfelhő-képződés valószínű, elvétve zápor, zivatar is kialakulhat. Többnyire gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás. A hőmérséklet hajnalban 16, 22 fok között alakul, legmagasabb értéke 32, 37 fok között valószínű.
Vizes testtel még könnyebb leégni
Front ugyan nem lesz felettünk, de a nagy meleg, a kánikula mindenképpen fokozottan megterheli a szervezetet. A dél körüli órákban erős lesz az UV-B sugárzás, lehetőleg ne tartózkodjanak tartósan a tűző napon az érzékenyebb bőrűek, illetve akik még nem napoztak az idén. Vízparton - különösen vizes testtel - még nagyobb a leégés veszélye. Jelentősen megnő a szervezet vízigénye, nagyon fontos a megszokottnál bőségesebb folyadékbevitel. A lakás felmelegedését lassíthatjuk, ha csak éjszaka tartjuk nyitva az ablakokat.
Akik érzékenyebben reagálnak a légköri változásokra, azoknál a melegedés miatt a melegfrontokkal együtt járó tünetek jelentkezhetnek. Náluk a fejfájásnak, migrénnek, levertségnek, alvási zavaroknak időjárási okai is lehetnek. A közlekedésben nagyobb óvatosságra van szükség, a reakcióidő hosszabb lesz a megszokottnál.
Strandidő az Adrián
A környező országokban is igen meleg idő várható. Szlovéniában, Horvátországban szinte zavartalan lesz a napsütés, az Adriai-tenger mentén igazi strandidőre van kilátás. Jugoszláviában és Románia nagy részén is sok napsütés, meleg idő valószínű. Ausztriában, Szlovákiában, Ukrajna délnyugati területein azonban időnként erőteljesebb gomolyfelhő-képződés szakíthatja meg a napsütést, záporok, zivatarok is kialakulhatnak.
A hét utolsó napjaiban várható rekkenő hőségben a hőmérséklet megközelíti, esetleg el is érheti az eddig mért legmagasabb értékeket. Legnagyobb esély erre vasárnap lesz. Július tizedikén eddig 1927-ben, Szeged belterületén volt a legmelegebb 37,5 fokkal. Budapesten a 2002-ben Újpesten mért 36,2 fok jelenti a tizedikei melegrekordot. De volt már kifejezetten késő őszi hideg is aznap: 2000-ben, Gagyvendégiben 4,3 fokot mértek.
Most is egy anticiklon miatt van kánikula
A legmelegebb időjárással járó helyzetek általában anticiklonokhoz kötődnek. Ezek olyan magas légnyomású területek, melyekben a horizontális légmozgások az északi féltekén az óramutató járásával megegyező, a déli féltekén azzal ellentétes irányban, a középpontból spirálisan kifelé mutatnak. Sebességük a középső területeken kicsi, a perem felé haladva egyre nagyobb. Ugyanakkor az anticiklon területén leáramlás alakul ki, ami nyáron felhőoszlató hatású, napos, száraz időt okoz, télen azonban gyakran párás, ködös időt eredményez, nem ritkán összefüggő, alacsonyszintű rétegfelhőt hoz létre.
Néha ugyan előfordulhat csapadék az anticiklon területén, de mennyiségét tekintve nem jelentős. A bizonyos esetekben nagyon terjedelmes, több ezer kilométer átmérőjű anticiklonok hosszú ideig, több hétig, fennmaradhatnak, lezárva az időjárási frontok útját. Ha ez a nyári félévben történik, akkor hosszantartó szárazság, pusztító aszály alakul ki. Időnként ciklonok között jönnek létre a magas nyomású területek. Ha ilyenkor az anticiklon és a ciklon közös áramlási rendszerében meleg levegő érkezik fölénk, akkor a mostanihoz hasonló kánikulára számíthatunk.
Ilyen volt a héten az időjárás |