Vágólapra másolva!
Fagyálló folyadékkal kezelt ecetmuslica-lárvákat fagyasztottak le, majd keltettek újra életre cseh kutatók. A kísérletek segíthetnek az átültetésre váró emberi szervek hosszabb idejű tárolásának kidolgozásában.
Vágólapra másolva!

Vladimír Koštál, a Dél-Csehországi Egyetem entomológusa (rovarszakértője) és munkatársai azt akarták kideríteni, sikerül-e károsodás nélkül lefagyasztaniuk az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) lárváit, ha különleges fagyállóval etetik előtte az állatokat. Az ötletet az adta, hogy az ecetmuslica északi-sarkvidéki rokona, a Chymomyza costatacan túléli, ha -196 Celsius-fokos folyékony nitrogénbe merítik, majd felolvasztják.

A kutatók korábbi kísérleteikből tudták, hogy a sarki ecetmuslica annak köszönheti fagyállóságát, hogy testében egy L-prolin nevű aminosavat halmoz fel. Ezért az ecetmuslica lárváit lefagyasztás előtt L-prolin és glicerin (szintén fagyálló) keverékével etették. Ezután -5 Celsius-fokra hűtötték a lárvákat, mely hőmérsékleten testük víztartalmának fele megfagyott. Hetvenöt percig tartó fagyasztás után lassan elkezdték felmelegíteni őket.

A lárvák felolvasztásuk után tovább folytatták a fejlődésüket, mintha mi se történt volna. Átalakultak kifejlett rovarokká, és életképes utódokat nemzettek, írják a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).

Az állatok fagytűrő képességéről úgy gondolják, hogy rendkívül összetett folyamat, és csak nagyon kevés állatnak, elsősorban rovaroknak sikerül túlélni a sokáig tartó lefagyasztást. A gerincesek testében fagyasztáskor rendszerint jégkristályok halmozódnak fel, ami jelentős mértékű károsodáshoz, gyakran halálhoz vezet. Annak megfejtése, hogy sikerül egyes élőlényeknek életben maradniuk a fagyos környezetben, segíthet az átültetésre váró emberi szervek hosszabb eltarthatóságának kidolgozásában.