Én nem hiszem, hogy bekerülhetnék közéjük

Kevesen voltak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatási tájékoztatójának zárórendezvényén, a résztvevők többsége azt mondta, sok újat már nem hallott itt az új felvételi rendszerről. A megkérdezettek közül többen is módosítottak korábbi terveiken, miután kiderült, a legtöbb szakon kevesebben jutnak be államilag finanszírozott képzésre. A minisztertől nem kérdezett senki. Nem lehetett. Egyetemre, főiskolára péntekig lehet jelentkezni.

Többen csak jövőre próbálják meg, van aki már jelentkezett is, de nincs tisztában az új szabályokkal, mások pedig biztosan tudják, hogy nem vállaljak a tanulmányi költségeket. A kormány utolsó felvételi tájékoztató rendezvényén, a Budapesti Gazdasági Főiskolán Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is előadott, a hallgatók közül sokan azonban már nem várták meg a tájékoztató végét. Az államilag támogatott felsőoktatási helyek csökkentése szinte minden általunk megkérdezett diákot elképzelései átgondolására kényszerített.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január közepén jelentette be, hogy a tavalyinál húszezerrel kevesebb, összesen 34 ezer diák képzését fizeti teljes egészében az állam szeptember elsejétől. A felsőoktatási reform leghátrányosabban a gazdasági és a jogi képzéseket érintette, az összes egyetemen mindössze 250 közgazdász és száz jogász képzését fizeti az állam, holott tavaly gazdasági szakokra még 4900, joghallgatónak pedig nyolcszáz diákot vettek fel az egyetemek és főiskolák.

Az elmúlt két hétben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetői Start a diplomáért címmel végigturnézták az országot, hogy "a felsőfokú tanulmányokkal kapcsolatos januári változásokról konzultáljanak a középiskolásokkal, szüleikkel és oktatóikkal". A budapesti rendezvényen alig harminc érdeklődő vett részt, szülők és középiskolás diákok. A hallgatóság fele már az előadások vége előtt hazaindult. Volt, aki választ kapott saját kételyeire, mások szerint nem volt értelme eljönni, mert csak olyan információkat hallottak, amelyeket eddig is tudtak.

"Fizetősre nem tudok menni"

"Nagyon durva" - mondta az államilag támogatott keretszámokról a közgazdásznak készülő Viki még a miniszteri előadás előtt. Több érdeklődőhöz hasonlóan ő sem idén, hanem csak jövőre jelentkezik egyetemre, de kíváncsi arra, milyen lehetőségei lesznek, ezért jött el a tájékoztatóra. "Fizetősre nem tudok menni" - mondta, és hozzátette, csak államilag támogatott képzéseket fog megjelölni.

"Minket nem vettek fel tavaly, most újra próbálkozunk" - mondta Tamás és Eszter. Mindkettőjüket a művészeti képzések érdeklik, és már le is adták jelentkezésüket, annak ellenére, hogy "nem annyira tájékozottak", és a rendezvényre is azért jöttek, hogy tisztában legyenek az új szabályokkal. Terveiket annyiban változatta meg a felsőoktatási reform, hogy mivel kizárólag államilag támogatott képzésekben gondolkodtak, ezért a korábban tervezettnél kevesebb intézményt tudtak csak megjelölni a jelentkezési lapon.

"Szerintem inkább fizetős lesz" - mondta a most tizenegyedikes Tamara, ő szintén a 2013-as felvételire készül. Eddig ugyan tandíj nélküli képzésben gondolkodott, de szerinte ehhez immár a korábbinál sokkal több pontra lesz szükség, és kevesebb diákot fognak csak felvenni. "Én nem hiszem, hogy bekerülhetnék közéjük" - mondta, és hozzátette, mivel a szülei támogatják, ezért az önköltséges képzést fogja választani.

A "jó" és a "kedvezőtlen" hír

"A felsőoktatás mindenki előtt nyitott" - mondta a tájékoztató elején tartott előadásában Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. A miniszter Finnországgal példálózott, amelyet a világ hatodik legversenyképesebb országának nevezett, és kiemelte azt, hogy a skandináv országban 30 műszaki iskola is működik.

Ezután közölte, hogy a műszaki, a természettudományos és az informatikai képzési területen a 2011-hez képest emelkedtek az államilag támogatott férőhelyek. A kivetített háttéranyag szerint ez a "jó hír". A "kedvezőtlen hír" pedig az, hogy a jogi és a gazdaságtudományi képzési területen csökkennek az államilag támogatott férőhelyek. Ezt a miniszter az ország gazdasági és pénzügyi helyzetével magyarázta, amely szerinte nem bír el annyi állami ösztöndíjast mint tavaly.

Réthelyi szerint ennek ellensúlyozására maximalizálták az önköltséget, bevezették a csak tandíjra fordítható diákhitel-konstrukciót, és arra is lehetőség lesz a joghallgatók esetében, hogy az állam visszafizesse nekik a tandíjat, ha a közszférában helyezkednek el. Réthelyi szerint így is lesz elég jelentkező jogásznak, ugyanis szerinte tavaly is másfélszer többen jelentkeztek költségtérítéses képzésre, mint államilag finanszírozottra.

"Ez a húsz év szerződés? No comment"

"Az orvosit keresztbe lőtte" - mondta az idén felvételiző Ákos. Számára a mostanáig kiemelten tanult biológia-kémia tantárgyakkal az orvosi lett volna a cél, de amikor megtudta, hogy csökkentették a felvehető létszámot, inkább mérnöki szakot választott. "Mindenképpen államira szeretnék menni" - mondta. "Önköltségest nem jelölök be, akkor inkább egy évet halasztok, és jövőre újra megpróbálom" - mondta.

A vele együtt lévő Bence azonban másképp gondolja, ő mindenképpen megjelöl önköltséges képzést is a felvételi lapján. "A biztonság kedvéért" - mondta, és hozzátette, arra hajt, hogy ha nem kerülne be állami ösztöndíjasként, akkor van esélye arra, hogy részösztöndíjat kap, és a képzési költségek felét az állam állja majd. Ezekre a képzésekre a legjobb felvételi pontszámokat elérő, önköltséges képzésre jelentkező diákokat veszik fel. Bence azt mondta, ezt csak most tudta meg, ezért holnapig még változtatni fog a jelentkezésén.

"Ez a húsz év szerződés? No comment" - mondták mindketten az állami és a részösztöndíjas diákok számára kötelező hallgatói szerződésről, amely előírja, hogy a végzett diákoknak a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell eltölteni, tehát nem mehetnek külföldre dolgozni.

Nem értett egyet a röghöz kötéssel az a megkérdezett szülő sem, aki a gyereke számára jött információkat gyűjteni. "Ha a gyerek mégiscsak külföldre megy, hogyan fogják behajtani? Talán a szülő lesz felelős érte?" - kérdezte a hallgatói szerződésről. Azt is megemlítette, hogy szomorú az állami helyek csökkentése miatt, ők ugyanis nem tudják bevállalni a költségtérítéses képzést, a diákhitel pedig nem tetszik neki, mert sokáig kell törleszteni. "Egy szülő sem kívánja a gyermekének, hogy eladósodjon" - mondta.

A minisztertől végül nem kérdeztek a diákok, nem is volt lehetőségük erre.