Számokba fulladnak Orbánék

Egyelőre adós maradt a kormány a két évvel ezelőtt kitűzött fő gazdasági célok megvalósításával. Az államadósság a magánnyugdíjvagyon államosítása ellenére ugyanott áll, ahol a kormányváltás után volt. A két évvel ezelőtt ígért lendületes gazdasági növekedés helyett recesszió közelében van a gazdaság, a munkanélküliség növekedett.

Bár a két évvel ezelőtt felállt kormány nagyratörő terveket tűzött ki maga elé, a legfontosabb gazdasági mutatók alapján ezekből időarányosan semmit nem tudott teljesíteni. A kormány elsősorban az európai adósságválság miatt valóban rossz külföldi gazdasági környezettel magyarázza a bizonyítványát, de nyilvánvaló, hogy az eddigi kudarcban a gazdaságpolitikai lépések is jócskán benne voltak.

Az államadósság-csökkentésnek gátat szabó forintgyengülés ugyan nagyrészt az európai válságnak az eredménye, de a végtörlesztés és a gazdaságpolitika kritikáját is jelentő leminősítés is szerepet játszott benne. A látványos foglalkoztatásbővüléshez többek között beruházásokra lenne szükség, ám a cégek a kiszámíthatatlan szabályozói környezetre hivatkozva vonakodnak fejlesztéseket indítani. A gazdasági fejlődéshez szükséges hitelezés pedig takaréklángon van, miután a bankok több pofont is kaptak a kormánytól, kezdve a bankadóval, majd a végtörlesztéssel, most pedig a sárgacsekk-adóval.

1-0: Államadósság

Orbán Viktor a választások előtt őt szíven ütő államadósság ellen hirdetett háborút 2010 közepén. Néhány hónappal később, 2010 novemberében közölte, a kormány megállítja az államadósság növekedését, és hosszú távon 3 százalék alatt tartja a hiányt, vagyis kiszabadítja az országot az adósságcsapdából. A miniszterelnök akkor azt mondta, a cél, hogy 2014-2015-re 70 százalék alá csökkenjen a GDP-hez mért államadósság az akkori 80 százalékról. A kormányfő tavaly szeptember elején azt ígérte, hogy az akkori 79-ről 73 százalékra fog csökkenni az államadósság az év végére. Az adósság azonban nemhogy nem csökkent, hanem 80,3 százalékra nőtt.

Azóta valamivel csökkent az adósságráta, a GDP-arányos államadósság az első negyedév végén 79 százalékos volt, de ez még mindig messze elmarad a kormány korábban kitűzött céljától. Az adósság csökkentésének terve részben a forint gyengülése miatt nem jött össze. Az államadósság csaknem fele devizában, főként euróban, kis részben dollárban és jenben van jegyezve, ezért ha az árfolyam gyengül 2 százalékot, akkor a GDP-arányos államadósság automatikusan 1 százalékponttal megemelkedik. Az áttörés elmaradása azért is kínos a kormány számára, mert az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyon fele erre ment el. (A kormány többször is ígéretet tett arra, hogy a teljes vagyont erre fogják fordítani, de végül nem így tett.)

2-0: GDP

A kormányváltás után a vezető politikusok számtalanszor jelezték, hogy a növekedésre tesznek fel mindent. Matolcsy akkor még nagyon-nagyon optimista volt: 2010 szeptemberében azt nyilatkozta, 2013-ra, 2014-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés Magyarországon.

Később, a Széll Kálmán-terven alapuló, Brüsszelnek tavaly tavasszal elküldött konvergenciaprogramban szereplő konzervatív előrejelzés 2011-re 3,1, jövőre 3 százalékos növekedést jósolt, majd 2013 és 2015 között 3,2-3,5 százalékos bővüléssel számolt. A tervezetben szereplő bátrabb, dinamikus gazdasági pálya még ennél is optimistább.

A lendületes fejlődés azonban elmaradt. 2012 első negyedében kapta az egyik legnagyobb pofont a kormány, amelynek hatalomra kerülése óta még egyszer sem fordult elő, hogy éves összehasonlításban visszaesést mutatott volna a negyedéves magyarországi GDP-adat, 2010 első negyedéve után most ez történt.

A kiigazított gazdasági teljesítmény az év első negyedében 1,3 százalékkal esett vissza, ami lényegesen rosszabb képet tükröz, mint amire az elemzők többsége számított, a piaci konszenzus ugyanis 0,4-0,5 százalékos hanyatlás volt. A kormány a gyenge teljesítmény ellenére továbbra is növekedést, 0,5 százalékos bővülést vár a piaccal és a több nemzetközi szervezettel ellentétben. A Nemzetközi Valutaalap ugyanis 0,3, az MNB 0,1 százalékos növekedésre számít, míg a Reuters-konszenzus 0,5, az Európai Bizottság 0,1, az OECD pedig 1,5 százalékos süllyedést valószínűsít.

3-0: Munkanélküliség, foglalkoztatottság

A GDP-célok mellett a munkaerőpiacon sem ért el látványos áttörést a kormány, amely az országgyűlési választások óta többször jelezte, hogy az 55 százalékos foglalkoztatottsági szintet 65 százalékra, később pedig még tovább kell növelni. A kormány tíz év alatt szeretne egymillió munkahelyet teremteni, hogy az aktívaknak legyen is hol elhelyezkedniük. Több kormánypárti politikus pedig azt nyilatkozta, ebből 400 ezer munkahely már ebben a kormányzati ciklusban létrejöhet.

Elsősorban a közfoglalkoztatás rendszerének átalakításával ugyan nőtt a foglalkoztatottak száma, ám időarányosan nézve bőven elmarad a kitűzött céloktól a kormány. A KSH adatai szerint 2010 májusát követő három hónapban a foglalkoztatottsági ráta 55,5 százalékos volt, 2012 első negyedévében pedig mindössze 0,2 százalékponttal volt több. A másik fontos mutató, a munkanélküliségi ráta azonban keserves képest fest: a választások körül 11 százalékos volt, az idei év első negyedében pedig már 11,7 százalékra emelkedett.

A kormány a nyilvánosság előtt nem vállalja a kudarcot, de a negatív trenddel feltehetően a miniszterelnök is tisztában van. A Fidesz év eleji - Egerbe kihelyezett - frakcióülésén jelen lévő képviselők az [origo]-nak azt mondták: a miniszterelnök szerint, ha nem nő a gazdaság Magyarországon 2012-ben, várakozása szerint nemhogy nem hoz létre a piac új munkahelyeket, még a meglévőket sem őrzi meg. Így viszont szerinte egyre nehezebb lesz elérni azt, amit a Fidesz 2010-ben vállalt, azaz 10 év alatt egymillió munkahely megteremtését. Az idei költségvetéshez készült gazdasági kitekintés már Orbán zárt ajtók mögötti várakozásaihoz áll közelebb, mert csak annyit vállal, hogy 2015-ig a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenésére számít a kormány, konkrét számokat azonban nem tartalmaz.