Az öregek szaga jobb, mint a fiataloké

Az állatokhoz hasonlóan az ember is rendelkezik azzal a képességgel, hogy egy másik ember testszagából következtetni tud az illető életkorára - derült ki egy amerikai kutatásból.

Testünk szaga olyan információkat is közöl rólunk, amelyekre talán nem is gondolnánk: következtetni lehet belőle életkorunkra, egészségi állapotunkra, de segít a párválasztásban és a rokonok és idegenek megkülönböztetésében is. Ennek hátterében az áll, hogy az emberi testszag számtalan kémiai alkotóelemet tartalmaz, amelyek összetétele és koncentrációja az életkor előrehaladtával folyamatosan változik - mondta el a philadelphiai Monell Központ neurológusa.

A feltételezések szerint az állatvilágban ezek az életkor-specifikus szagok elengedhetetlenek a megfelelő partner kiválasztásához: az idősebb hímek például vonzóak, mert génjeik az utódoknak hosszabb élettartamot biztosíthatnak, ugyanakkor az idősebb nőstényeket sérülékenyebb szaporító szervrendszerük miatt inkább kerülik társaik.

Embereknél az életkorral összefüggő testszagról leggyakrabban az idősekre jellemző speciális "öregszag" jut mindenkinek eszébe. Japánban erre a szagra már külön szót is alkottak (kareishu), és az idősödő társadalom elkeseredett küzdelmet folytat a jelenség ellen. Mivel korábbi kutatások már bizonyították, hogy az állatok képesek testszagból életkorra következtetni, ezért a philadelphiai kutatók megvizsgálták, vajon működik-e ugyanez az embernél is.

A kutatáshoz a szakemberek három korcsoport tagjaitól vettek szagmintát: 20-30 év közötti fiataloktól, 45-55 év közötti középkorúaktól és 75-95 éves idősektől. Mindhárom csoportot egyenként 12-16 fő alkotta, akik öt éjszakán keresztül illatanyagmentes pólóban aludtak, amely speciális hónaljbetétet tartalmazott. Ezeket a betéteket használat után feldarabolták, és lezárt üvegekben tárolták.

A szagminták értékelését 20-30 év közötti fiatalok végezték, akik pontozták a szagok intenzitását és kellemes vagy kellemetlen jellegét, majd megbecsülték a szagminta tulajdonosának életkorát is. A PLoS ONE szakfolyóiratban megjelent kutatásból kiderült, hogy az értékelők a szagminták alapján gond nélkül meg tudták állapítani, hogy melyik korcsoporthoz tartozik a szag gazdája. Ráadásul meglepő módon az idősek hónaljszag-mintáit kellemesebbnek és kevésbé áthatónak találták az értékelők, mint a másik két csoportét, pedig a közhiedelem alapján ez pont fordítva szokott lenni.

A szakemberek további vizsgálatok segítségével most azt próbálják meghatározni, hogy az életkor-specifikus szagokat miként dolgozza fel az agy, illetve hogy a nem hónaljból vett minták esetén másként alakul-e a szagok megítélése.