Minden rög magyar földhöz ragaszkodik a kormány

Nemcsak a cégek nem vásárolhatnának termőföldet az új törvény koncepciója szerint, de a magánszemélyek közül is csak azok, akik igazolni tudják, hogy aktív gazdálkodók. A tervezet távol tartaná a spekulánsokat a magyar földtől, lenyomva annak árát, és kitartana a gyakorlatban lépten-nyomon kijátszott elvek mellett.

A tervezett új törvény a földművesnek nem minősülő személyeket "kizárná a földtulajdon, a földhasználati jogok szerzéséből", emellett "minden lehetséges eszközzel akadályozná a spekulációs vagy tőkebefektetési célokat szolgáló földszerzést" - így hangzik az új földtörvény szerdán nyilvánosságra hozott vitaanyagának két kulcsmondata.

Azért készül a termőföldek és a gazdálkodás hazai viszonyait szabályozó új törvény, mert 2014. április 30-án megszűnik a földmoratórium. Az EU-csatlakozás óta is fennálló tiltás korlátozta a külföldiek magyarországi földvásárlását. Ha a lejáratig nem lépne semmit a kormány, a külföldiek korlátozás nélkül vehetnének földet Magyarországon. Ez nem lenne példa nélküli, az unióban több országban van teljesen liberalizált földpiac, de a Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a hazai birtokpolitika céljaival nem lenne összeegyeztethető.

A vitaanyag illeszkedik a kormány által eddig is hangoztatott elvhez, hogy a családi gazdaságokat kell támogatni. A készülő jogszabály bevallott célja úgy hozni helyzetbe a hazai kis- és közepes gazdálkodókat, hogy az új szabályozás a külföldiek elleni diszkriminációnak még "a gyanúját se vethesse fel".

Helyi gazdák elvileg előnyben

Ezt elővásárlási jogok biztosítása mellett különböző előírásokkal érné el. Csak az vehetne földet, aki tényleg mezőgazdasági tevékenységet folytat, helyi lakos, van szakirányú végzettség vagy bizonyítható gazdálkodói gyakorlata. Biztos, ami biztos, aki ezeknek megfelel, annak is egy új hatóságtól kéne még engedélyt szereznie. A törvény továbbra is tiltaná a földszerzést a cégek számára, egyúttal a termőföld tulajdonlását (és haszonbérletét) kizárólag földművesek számára tenné lehetővé. Aki földet örököl, de nem műveli, annak kötelező lenne eladnia azt.

"Jól átgondolt, EU-konform" anyagnak tűnik a koncepció, de persze kérdés, hogy mi áll majd a törvény szövegében, és újabb kérdés, hogy vajon mi lesz a gyakorlat - mondta az [origo]-nak Tóth Péter, a szakmai tanácsadással foglalkozó Agrár-Európa Kft. ügyvezetője. A birtokpolitikai irányelvek ugyanis eddig is a kisebb, helyi, családi gazdaságok előnyben részesítését tűzték ki, de az állami földhaszonbérleti pályázatok során gyakran a kormánypártokhoz közeli, a feltételeknek nem mindenben megfelelő pályázók futottak be nyertesként.

Mint Ángyán József volt VM-államtitkár vizsgálódásaiból kiderült, ez többek között úgy volt lehetséges, hogy a pályázatok elbírálása során a szubjektív szempontokra adható pontszámok aránytalan felduzzasztásával eltorzították az eredményeket. (Erről bővebben itt, itt és itt olvashat.) A földbérleti pályázatok jelenlegi rendszerével tehát könnyen vissza lehet élni, és vissza is élnek vele. Az új törvény vitairata a szavak szintjén ragaszkodik a korábbi kormányzati célokhoz. Kérdés, hogy a törvényben lesz-e a majd a pályázatokon használt kiskapuhoz hasonló lehetőség.

Nyomás az árakon

Az ugyanakkor nagyon valószínűnek tűnik, hogy ha a jogszabály valóban mindenkit kizár a földtulajdonlásból a mezőgazdasági termelést végzőkön kívül, akkor a föld iránti kereslet nagyon leszűkül, ezzel vélhetően lenyomva a - nemzetközi összehasonlításban most is kirívóan alacsony - hazai földárakat. Ennek lehetőségét a vitaanyag is elismeri.

Az elmúlt években egyebek mellett azért volt nehéz jó minőségű földet venni Magyarországon, mert a tulajdonosok többsége arra számított, hogy az uniós moratórium megszűnésével megjelennek a magyar gazdákhoz képest tőkeerős külföldi farmerek, és vásárlásaikkal felhajtják az árakat. Arra, hogy van számottevő kereslet a magyar földre az uniós tagországok állampolgárai részéről, csak olyan jelekből lehet következtetni, mint a zsebszerződések és egyéb kiskapuk térnyerése.

A zsebszerződések olyan, jellemzően osztrák, német, holland gazdák által kötött földvásárlási megállapodások, amelyek nyilvánosságra hozatalával a felek a moratórium lejártáig várnak, amikor azok reményeik szerint legálissá válnak. (A kormánynak a vitaanyagban is rögzített szándéka szerint azonban ezek hatósági engedély nélkül nem lesznek érvényesek.) A zsebszerződések elterjedtségéről csak becslések léteznek, a kormány egymillió hektárra teszi az érintett földek mértékét, a piacon azonban ennél visszafogottabb néhány százezres tippek is keringenek. Ez a 8 millió hektáros magyar termőföld- és erdővagyonhoz képest nem elhanyaholható mennyiség.

Kell-e föld annak, aki nem műveli?

"Abban semmi logika sincs, hogy egy magyar cég az alapvető termelőeszközét ne vehesse meg. Már csak azért sem, mert strómanokon keresztül így is meg lehet majd oldani a cégek tulajdonszerzését" - mondta az [origo]-nak Fűr Zoltán, a termőföldek közvetítésével foglalkozó Földbróker.hu tulajdonosa. Megjegyezte, a magyarnál sokkal megengedőbb szabályozást alkalmazó Romániában, Szlovákiában "senkinek sincs olyan érzése, hogy fölvásárolták az országot, pedig mindkét államban milliónyi hektár van külföldi tulajdonban".

Egy ugyancsak a termőföldpiacon érdekelt ügynökség munkatársa, aki azt kérte, hogy ne írjuk le a nevét, egyenesen úgy fogalmazott, hogy "a kormány likvidálni akarja a földpiacot. Ez jó lesz a területeket fillérekért megszerző gazdálkodóknak, és jó lesz az uniós támogatások zömét megkapó legnagyobb agrárvállalkozásoknak is, mert a haszonbérleti díjak nem szakadhatnak el az áraktól. De eközben milliónyi olyan magánszemély tulajdona értéktelenedik el, aki jórészt a kárpótlás során jutott termőföldhöz".

Új adó is jöhet

A fontosabb további pontok közé tartozik, hogy "a kormány a nagyobb birtokok számát, a gazdaságok közötti súlyát és arányát csökkenteni akarja, de anélkül, hogy felszámolásukra törekedne", valamint az, hogy korlátozná az egy kézben összpontosuló bérelt, illetve birtokolt földek összesített nagyságát. Érdekes még, hogy vagyoni típusú adó bevezetésére is sor kerülhetne "a birtokpolitikai célokkal ellentétes földszerzések korlátozására", törvény koncepciója "nem zárná ki a földforgalom forgalmi típusú adóval történő ellenőrzését sem". Sőt, a vitaanyag szerint "a földtőkéből származó jövedelmek megadóztatása is lehetőséget ad".

A két felvetésről azonban vita alakult ki a kormányon belül. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem ért egyet a vitaanyagban szereplő ötlettel.

Másképp látja ezt Tóth Péter, az Agrár-Európa Kft. ügyvezetője. Szerinte nem feltétlenül baj, hogy alacsonyan maradnak a földárak, bár az áremelkedésre spekulálók érdekeit nyilván sérti. "A kárpótlás húsz éve zajlott le, ennyi idő alatt mindenki megszabadulhatott volna attól a földtől, amire nincs szüksége. Támogatható célnak gondolom, hogy a földből az éljen meg, aki megműveli" - jelentette ki.

A névtelenséget kérő, földügyletekkel foglalkozó szakember azt is mondta, noha a tárca a vitaanyagban és gyakran másutt is hivatkozik a francia példára, ez szerinte félrevezető. "Franciaországban valójában nem a föld tulajdonlását korlátozzák, hanem a termelést szabályozzák szigorúan" - magyarázta. (Ezt a Magyar Agrárkamara által az uniós modellekről készített összefoglaló is alátámasztja.) "Ott éppen az a jellemző, hogy más a tulajdonos és művelő. A vásárláshoz szükséges tőkét így fejlesztésekre, technológiára tudják fordítani a gazdálkodók" - tette hozzá.

Szövetkezni kellene, de a magyar gazda nem akar

"Ha egyszer kialakul egy stabil birtokszerkezet, és többségükben családi gazdaságok művelik a földet, akkor alacsony marad a földforgalom, nem lesz szükség nagy mozgásokra, következésképp tőkeigényes tranzakciókra sem. Ez másutt is így van, még Németországban is csak néhány százezer hektáros a forgalom évente" - mondta a felvetésre Tóth Péter. Összehasonlításul: az OTP Jelzálogbank adatai szerint tavaly Magyarországon 200 ezer hektár cserélt gazdát, miközben csak a szántóföldállomány ötmillió hektárnyi.

Tóth Péter szerint ugyanakkor nagy kár, hogy az őstermelői rendszer meg fog maradni, mert ez az adómentességgel támogatott gazdálkodói forma szerinte nagyon egészségtelen. Hiányolta a vitaanyagból a nagyon szervezetlen kis- és középüzemek együttműködésének ösztönzését is, hiszen "a kicsik csak úgy maradhatnak fenn, ha összeállnak szövetkezetbe". "A magyar földműves sajnos a tapasztalatok szerint inkább éhen hal, mint hogy szövetkezzen" - mondta a szakember, megjegyezve, hogy ez a téma későbbi törvényekben is megjelenhet. (Az új jogazabályt eleve kerettörvénynek szánja a tárca.)

A VM terve szerint a törvénytervezetet június közepén terjeszti az Országgyűlés elé. Arra a kérdésünkre, hogy a tárca reálisnak tartja-e egy ilyen horderejű törvény koncepciójáról szóló szakmai vita lefolytatását két-három hét alatt, a sajtóosztályán azt válaszolták, hogy a vita a beterjesztéssel párhuzamosan is folyhat a jogszabály elfogadásáig. Közölték, hogy a normaszöveget a VM a kormány döntéséig nem tervezi nyilvánosságra hozni. A pénteken elküldött tartalmi kérdéseink megválaszolásához a tárca még időt kért.

Forrás: MTI/Rosta Tibor