Vágólapra másolva!
A második legnagyobb orosz mobilszolgáltató november 28-i debütálását követően újabb telekommunikációs cég tart a londoni parkettre a kazah Kcell személyében. Közös vonás a két társaságban, hogy a finn-svéd TeliaSonera egyaránt jelentős befolyással rendelkezik bennünk. A Kcell piaci pozíciója és kilátásai igen kecsegtetőek, ugyanakkor kérdéses, hogy a befektetők étvágyát milyen mértékben csillapították a telekomcégek tőzsdei debütálásai.
Vágólapra másolva!

Még csak múlt szerdán debütált a londoni parketten a második legnagyobb orosz mobilszolgáltató, máris újabb telekommunikációs társaság igyekszik őt követni. Ezúttal a legnagyobb kazah szereplő, a Kcell léphet tőzsdére. Menedzsmentje a 10,5-13 dolláros sávban várja az érdeklődő befektetőktől a vételi ajánlatokat, ami alapján 525-650 millió dollár lehet az IPO értéke. A kibocsátási árat december 12-én határozhatják meg, sőt, ezen a napon várhatóan megindul a kereskedés a londoni GDR-ekkel.

IPO: Az angol initial public offering rövidítése, elsődleges tőzsdei kibocsátást jelent. Az IPO az az eljárás, aminek keretében egy zárkörű részvénytársaság részvényei széles körben elérhetővé válnak a tőzsdén keresztül. Általában jegyzési szakasszal kezdődik a folyamat, ahol a kibocsátást szervező befektetési bankok összegyűjtik és összesítik a részvényből vásárolni kívánó befektetők igényeit. A felkínált mennyiség és az ajánlatok alapján kialakuló egyensúlyi ár lesz a jegyzési ár, az IPO-ban résztvevő befektetők ezen az áron kapják meg a részvényeket. A jegyzés lezárultát követően kezdődik meg a tőzsdei kereskedés a részvényekkel, ugyanúgy, mint bármely más, tőzsdére már bevezetett részvénnyel.


Jelenleg két nagytulajdonosa van a kazah telekomcégnek, a TeliaSonera 49 százalékos részesedése mellett a Fintur Holdings 51 százalékos pakkal rendelkezik. Előbbi részesedése azonban itt még nem merül ki, ugyanis a Fintur 58,55 százalékát is ő birtokolja, sőt, a fennmaradó rész tulajdonosában, a Turkcellben is 38 százalék a befolyása. A kicsit kuszának tűnő tulajdonosi struktúra alapján 86,9 százalékos közvetlen és közvetett részesedéssel rendelkezik a Kcellben a TeliaSonera.

Az IPO során 50 millió részvényt értékesítene a TeliaSonera GDR-ek formájában Londonban, ami a Kcell részvényeinek 25 százalékát takarja. A tranzakciót követően a finn-svéd telekomcég közvetlen és közvetett részesedése 61,9 százalékra olvadna a jelenlegi 86,9 százalékról. Lars Nyberg vezérigazgató elmondása szerint a TeliaSonera hosszú távon stratégiai - legalább 25 százalék plusz egy részvény - részesedést kíván fenntartani a Kcellben.

Forrás: [origo]

A TeliaSonera még az év elején 1,52 milliárd dollár fejében vásárolta meg az állami Kazakhtelecom tulajdonában lévő 49 százalékos Kcell pakkját, amiből 3,1 milliárd dolláros cégérték adódik. Ennek ellenére az IPO-t követően kisebb lehet a Kcell kapitalizációja, a végső kibocsátási ártól függvényében 2,1-2,6 milliárd dollár lehet. A kibocsátást a Credit Suisse, a UBS, a Visor Capital, a Renaissance Capiatl mellett a Halyk Finance vezényelheti le.

Piacvezető szerep, hatalmas növekedési potenciál

12,7 millió fős előfizetői állományának köszönhetően 48 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak Kazahsztánban a Kcell. 1,2 milliárd dolláros árbevétel mellett 59,2 százalékos EBITDA hányaddal (azaz a kamat, adó, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredménye így viszonyult az árbevételhez). Utóbbi 5 százaléponttal haladja meg a két évvel korábbi értéket, valaminr hasonló növekedés mérhető a profit hányad területén is.

Forrás: [origo]

A Kcell a tervek szerint a profit 70 százalékát fizetné ki osztalékként. Jelenleg 10 százalékos osztalékhozammal kecsegtet a kazah telekompapír - írja a Bloomberg egy az IPO ügylethez közel álló személyre hivatkozva. Ez az érték mind a legutóbb tőzsdére lépő MegaFon (7-8 százalék), mind az európai telekommunikációs szektor (átlag: 8,5%) által nyújtott osztalékhozamhoz képest kiemelkedő. A Kcell esetében érdemes kiemelni, hogy eltérő kockázatok mellett működik a cég, mint európai versenytársai.

Forrás: [origo]

A menedzsment felhívta a figyelmet a nagyon alacsony okostelefon penetrációra, ami még a 10 százalékot sem éri el Kazahsztánban, szemben Oroszországgal, ahol 20 százalék felé közelít az érték. Tulajdonképp mindkettő jócskán elmarad a nyugat-európai átlagtól.

IPO körkép a telekommunikációs szektorban

Az elmúlt hónapban két jelentős telekomcég lépett tőzsdére Európában. A sort a spanyol Telefónica német leánya, a Telefónica Deutschland indította, amely október végén debütált a Xetrán, míg az ügyfélszám alapján második legnagyobb orosz mobilszolgáltató, a MegaFon az elmúlt héten kezdte meg pályafutását a moszkvai és a londoni parketten is. Az orosz telekompapír már a második kerekedési napján teljesítette a kritériumokat, ahhoz hogy bekerüljön az MSCI Russia indexbe, melyet nagy figyelemmel követnek az indexkövető alapkezelők. Mindkét kibocsátást árnyalja, hogy a tényleges értékesítési árak egyaránt a megcélzott sáv aljához közelítettek, ami nem túl kedvező előjel egy tőzsdére igyekvő telekomcég számára.

Stanislav Yudin, az orosz Aton brókercég elemzője szerint habár a befektetők étvágya lankadhatott a MegaFon eheti IPO-jával, a Kcell mégis relatíve olcsónak bizonyulhat, amihez jó eszközállomány és csupán kisebb verseny párosul - írja a Reuters.

Telefónica Deutschland (Xetra)

Forrás: [origo]

MegaFon (London Stock Exchange) - 60 perces

Forrás: [origo]