Ez még így kevés lesz Kínától

A hétvégén publikált makro adatok alapján úgy tűnik, hogy a kínai gazdaság növekedése még mindig nem annyira egészséges. Mind a kiskereskedelmi forgalom alakulása, mind az ipar bővülés csalódást keltett az elemzői előrejelzésekhez képest. Az infláció azonban a vártnál gyorsabban növekedett, ami azt jelenti, hogy lassan vége lehet a lazább monetáris politika időszakának és az év második felében már szigorítás következhet.

Meglódultak az árak az ünnepek alatt

A hétvégén közzétett kínai makroadatok szerint februárban ismét felpörgött az infláció az ázsiai országban, így a monetáris politikai döntéshozók nagy dilemmával szembesülnek. A fogyasztói árindex 3,2 százalékkal növekedett az újévi ünnepi időszakot is magában foglaló februári hónapban, ami meghaladta a 3 százalékos előzetes elemzői becsléseket és a januári 2 százalékos növekedést is. A kiugró adat azonban nem csak a kínai újévi időszak hatását tükrözi, mivel az élelmiszerek áralakulásától megtisztított adat is emelkedést mutatott. Az év első két hónapjában a történelmi átlag felett alakult ezen szegmens áremelkedése, ami azt jelzi, hogy az inflációs nyomás begyűrűzött a gazdaság minden területére.

Február elején írtunk arról, hogy szakértők az inflációs nyomás erősödésére számítanak, ezért a monetáris politika várhatóan óvatosabbá válhat a közeljövőben. A jegybank szem előtt fogja tartani a felpörgő gazdaság inflációs hatásait, és a rendelkezésre álló eszköztárat az árstabilitás védelme érdekében fogja mozgósítani.

A Citibank elemzői szerint az idei negyedik negyedévre 3,5 százalékra pöröghet föl az infláció Kínában, szemben a tavalyi 2,6 százalékos átlagos árszínvonal emelkedéssel. Mivel az infláció emelkedése mellett még nem beszélhetünk a gazdaság jelentősebb bepörgéséről, ezért az elemzők arra számítanak, hogy a kínai jegybank még kivár és nem lesz monetáris szigorítás az év első felében.

Amíg nem lesz szigorítás, addig is vannak olyan eszközök, amelyekkel az infláció kordában tartására törekedhet a monetáris politika. Az utóbbi hetekben kezdte meg a jegybank a gazdaságba pumpált pénzek kiszívását a rendszerből. Februárban összesen 253 milliárd jüan (40,6 milliárd dollár) értékben vontak ki forrásokat a kínai bankrendszerből, és ez a folyamat vélhetően tovább folytatódhat.

A beruházások tolják a gazdaság szekerét

A főbb makrogazdasági statisztikákat a januári-februári időszakra publikálta a kínai statisztikai hivatal, hogy ezzel is kiszűrjék a kínai újév szezonális hatásait. Míg tavaly januárra, idén februárra estek a hivatalos ünnepek, ezért a hónapokat külön-külön vizsgálva félrevezető képet kaphatnánk a gazdaság valós alakulását helyzetéről. Mivel sokan akár két hétre is lehúzzák ilyenkor a rolót, a havi összehasonlítás jelentősen torzított lenne.

Az ipari termelés alakulása a gazdasági növekedés ütemének enyhe mérséklődését vetíti előre, ugyanis az elemzők által várt 10,6 százaléktól elmaradva "csupán" 9,9 százalékos volt a bővülés. Ezen kívül a kiskereskedelemi értékesítések is elmaradtak a várttól, az elemzők által előrejelzett 15 százalékhoz képest mindössze 12,3 százalékkal bővült a forgalom az év első két hónapjában. A beruházások azonban 21,2 százalékkal bővültek az elemzők által várt 20,7 százalékhoz képest. Elemzők szerint ezek a statisztikák is arról árulkodnak, hogy a kínai gazdaság fellendülése nem olyan erőteljes és elsősorban a kormányzati beruházások miatt váltott nagy ütemre a kínai gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben.