Kitart a forint, de tényleg itt van a helye?

Hiába volt meglehetősen hűvös az Európai Bizottság ma közzétett véleménye Magyarországról, a forintpiaci reakciók alapján ennél nem számítottak jobbra a piaci szereplők, így a forint sem gyengült a hírekre. Ráadásul ha fennmarad a hozamvadászat a világban, akkor akár még az egyébként forintgyengítő hatású gazdaságpolitikai lépések sem löknek akkorát a forint árfolyamán.

296 alatt is járt az euró-forint árfolyam. Az Európai Bizottság ma délelőtt nyilvánosságra hozott tavaszi országjelentésében közzétett számok tudatában sokan biztosan nem erre fogadtak volna. Mégis úgy tűnik, a legnagyobb londoni szereplőket a hét eleje óta nem lehet eltántorítani a forintvásárlástól, a deviza 302 fölötti szintekről péntekre 2 százalékkal került lejjebb. A kérdés, hogy milyen érvek szólnak esetlegesen a további erősödés mellett, vagy van-e okunk azt feltételezni, hogy a rövid korrekció után az árfolyam gyorsan visszatér a lélektani 300-as szintjéhez.

Nem volt nagy durranás az EU-vélemény

Az EU-s előrejelzés nem okozott túlzottan nagy meglepetést - az idei évre is már a küszöböt jelentő 3 százalékot kicsivel meghaladó hiányt jósolnak, míg jövőre már a jóval magasabb 3.3 százalékot - ami azért nem jó hír, mert így Magyarország, további fiskális intézkedések nélkül nagy valószínűséggel 9 év után sem kerülhet ki a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alól. A meglepő inkább a reggeli 296 körüli EURHUF árfolyam volt, hiszen alapvetően senki nem számított 3 százalék alatti prognózisra. Az, hogy a magyar fizetőeszköz nem hogy gyengült, hanem inkább kissé erősödött az előző napi szintekhez képest, mégis azt engedte feltételezni, hogy esetleg a várakozásoknál jobb adatokról szóló információ szivárog Brüsszelből, és a nagyobb szereplők a pozitív híreket árazzák.

Az euró-forint árfolyam pénteken

Nem így történt, ennek ellenére nem gyengültünk vissza a pár nappal ezelőtti szintek közelébe, pedig azt gondolnánk, hogy már az addicionális deficitcsökkentő lépések kilátásba helyezése is árfolyamgyengítő hatással bír. A kormány reakciója viszont szokás szerint elutasító, a gazdasági miniszter szerint a Bizottság téved, egyelőre nem terveznek kiegészítő intézkedéseket, és a további kommunikáció is a forint erősödését segíti. Varga Mihály szerint vállalni tudják a 3 százalék alatti hiányt, továbbá ilyen magas devizakitettséggel egyáltalán nem érdekük a gyenge hazai deviza, hiszen a konvergencia programban is 293,5-ös árfolyammal számoltak, és az erősebb forint kedvező környezetet teremthetne akár egy újbóli devizakötvény kibocsátáshoz is. A nagyobb befektetők úgy tűnik elkezdtek hinni abban, hogy ha valami a kormány céljait szolgálja, azt ha unortodox eszközökkel is, de képesek elérni.

Vannak érvek

Valószínűleg azonban még egy komoly érvük van a forintvásárlás mellett. A világban jelentkező hatalmas pénzbőség (legutóbb a japán jegybank jelentette be minden idők legnagyobb eszközvásárlási programját) és a rendkívül alacsony kamatkörnyezet (tegnap épp az EKB vágott kamatot) okozta hozaméhség igen vonzóvá tette a magyar piacot. Ezt támasztják alá, hogy a magyar országkockázatot tükröző CDS-felár 3 havi minimumon, 300 alatt áll, a 10 éves kötvények pedig rekord alacsony szinten, 5,19 százalékos hozammal keltek el komoly érdeklődés mellett, hiszen még így is komoly prémiumot jelentenek a nyugat-európai kötvényhozamok felett, ugyanakkor további kamatvágások várhatóak a jövőben.

Elképzelhető azonban, hogy az átmeneti erősödésnek hamarosan vége szakad, az MNB ugyanis több olyan intézkedést is kilátásba helyezett, ami felfelé hajthatja az árfolyamot. Az egyik szerint 4500 milliárd forintos szintről 3600 milliárd forintra tervezi csökkenteni a kéthetes kötvényállományát. Ezt alapvetően a hazai tevékenységet nem végző bankok távoltartásával kívánja elérni, ami miatt azoknak el kell adniuk forinteszközeiket, és más terméket keresni. A másik nagy vihart kavart elképzelés a PSZÁF és az MNB összevonása, mely a transzparencia csökkenése miatt adhat okot aggodalomra a külföldi befektetők számára.

Befektetőként tehát azt kell vizsgálni, hogy alakul a rövid távon a külföldi hangulat, valamint hogy a pénzbőség és a hozaméhség lesz-e erősebb hatással a magyar fizetőeszköz árfolyamának alakulására, vagy időben előrehaladva az újabb kamatvágások csökkentik vonzerejét és előtérbe kerülnek a Magyarország gazdaságpolitikájával kapcsolatos aggodalmak.

Az euró-forint árfolyam (napi)