Az új kínai vezetés egy merőben új gazdasági növekedési modellt hirdetett meg, melyről az investor.hu hasábjain is többször írtunk. Az új stratégiának az a lényege, hogy a korábbi hagyományokkal szakítva a beruházásvezérelt növekedés helyett egy hosszú távon fenntartható modellre állnak át. Ez persze növekedési áldozattal járhat és a hivatalos álláspont szerint a tavalyi 7,9 százalékos növekedést követően idén 7,5 százalékra csökkenhet a GDP növekdési üteme az országban.
Az új szemléletmód egyik alappillére, hogy meg kell zabolázni az ingatlanpiaci beruházásokat, mivel félő, hogy egy ingatlanpiaci buborék kezd kialakulni az országban. Egy ilyen buborék kidurranása pedig óriási veszélyt jelenthet a teljes pénzügyi rendszerre nézve, ahogy azt az Egyesült Államokban 2007-2008-ban kialakult másodlagos jelzáloghitel-piaci válság kapcsán nem is olyan rég megtapasztalhatta az egész világ.
Kínában a politikai elhatározás ellenére az ingatlanpiac továbbra sem lassít. Áprilisban mind az árak, mind az értékesítések, mind pedig az új beruházások növekedtek a megelőző hónaphoz képest. Ezt mutatja például az is, hogy a 70 legnagyobb kínai városban átlagosan 4,3 százalékkal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest. A becsléseket a Nomura készítette a kínai statisztikai hivatal adatai alapján, bár érdemes fenntartásokkal kezelni még a hivatalos adatokat is, mert az utóbbi időben többször is az derült ki, hogy Kínában nem igazán megbízhatóak ezek a statisztikák.
Az adat azért is meglepő, mert az országból sorra érkeznek a csalódást keltő makrogazdasági adatok. A gyenge első negyedéves GDP adatot követően a héten a HSBC előzetes feldolgozóipari beszerzési menedzserindexe (PMI) is csalódást keltett, mivel a zsugorodást jelző tartományba, vagyis az 50 pontos érték alá esett.
Egyesek azonban úgy gondolják, hogy pont ezek a gyenge adatok magyarázhatják az erősebb ingatlanpiaci statisztikákat. A kínai vezetésnek ilyen körülmények között ugyanis nincs más választása, mint egyelőre hagyni az ingatlanpiacot növekedni, hogy legalább ez a szektor támogassa valamelyest a gazdasági növekedést. Ezt támaszthatja alá az a retorikai váltás is, amit az új kínai miniszterelnök beszédeiben figyelhettünk meg az utóbbi időben. Míg március végi beiktatásakor az ingatlanpiac megzabolázása központi téma volt, addig az utóbbi hetekben már lekerült a napirendről az ingatlanpiac.
Nincs tehát könnyű helyzetben Kína, ugyanis dönteniük kell egy ingatlanpiaci buborék, és a gazdasági növekedés fenntartása között. Míg az egyik óriási veszélyt jelent a pénzügyi rendszerre nézve, addig a növekedési áldozat a világgazdaság szempontjából lenne negatív fejlemény.
Úgy tűnik, hogy a tartományi vezetők se nagyon próbálják megfékezni az ingatlanpiac továbbszáguldását, mivel számukra ez az iparág biztosítja a legnagyobb bevételeket. Köztudott, hogy a helyi önkormányzati kormányzatok nem vonhatnak be forrásokat közvetlenül a tőkepiacról, illetve az adóbevételeik nagy részét be kell szolgáltatni a központi költségvetésnek.
Az aggodalmakat növelheti, hogy az ingatlanpiac növekedése továbbra is erősen összefügg a hitelpiac felfutásával. A tavalyi év első három hónapjához képest idén az első negyedévben közel 65 százalékkal növekedett a kihelyezett hitelek mennyisége az országban.