Csak óvatosan az ázsiai bóvlival!

Érdemes a szokásosnál is óvatosabban bánni az ázsiai vállalati bóvlikötvényekkel, mivel a régió gazdasági növekedésének gyengébb kilátásai miatt ezek a papírok a korábbinál is kockázatosabbá váltak. A kínai gazdaság lassulása Ázsia több országát is negatívan érintheti, ami az ottani vállalatok eredményeire is hatással lehet, még kockázatosabbá téve az egyes cégek bóvlikötvényeit -vélik a világ legnagyobb kötvényalapjának számító Pimco szakértői. Ráadásul az utóbbi időszakban látott kötvénypiacoktól való elfordulás szintén intő jel lehet a befektetők számára.

Kína húzhatja vissza Ázsiát

A szokásosnál is körültekintőbben, és kiemelt figyelemmel kell bánni az ázsiai bóvlikötvények-befektetésekkel a világ legnagyobb kötvényalapja, a Pimco szerint - írja a Bloomberg. Az alap tokiói egységének vezetője úgy véli, leginkább a lassuló ázsiai gazdasági növekedés miatt érdemes óvatosan kezelni az ázsiai bóvlikötvényeket, mivel a régió gazdasági növekedésének lassulása a vállalatok nyereségét is mérsékelheti.

A világ második legnagyobb gazdaságában, Kínában ugyanis folyamatosan csökken a GDP éves növekedési üteme, és ez a folyamat tovább folytatódhat. Az elemzők folyamatos vágják vissza várakozásaikat a kínai GDP jövőbeli alakulásával kapcsolatban, az IMF vezérigazgató-helyettes szerint már csak 7,75 százalékos növekedésre lehet képes Kína idén, míg a Bank of America Merrill Lynch a korábbi 8 százalékról 7,6-ra, a Standard Chartered pedig 8,3-ról 7,7 százalékra vágta vissza prognózisait. A kínai kormány pedig ennél is pesszimistább, mivel mindössze 7,5 százalékos bővüléssel számol.

A Pimco is hasonlóan vélekedik, a kötvényalap szakértői szerint a kínai gazdaságot eddig hajtó export visszaeshet, mivel csökkenhet a világpiaci kereslet a kínai termékek iránt a fejlett országok magas adósságai miatt. Kína lassulása pedig a több ázsiai ország növekedését is visszavetheti a szoros gazdasági kapcsolatok révén. Ez pedig újabb kockázatokat hordoz magában a már amúgy is az átlagosnál magasabb kockázatokat rejtő vállalati bóvlikötvények esetében.

A sérülékeny gazdasági környezetben inkább az olyan ázsiai vállalati kötvényeket javasolja Tomoya Masanao, a tokiói egység portfóliókezelői üzletágának vezetője a magasabb hozammal kecsegtető régiós bóvlikötvények helyett, melyek jobb minőségűek és biztonságosak.

Bill Gross előre megmondta

A befektetők pedig Masanaóhoz hasonlóan vélekedhetnek, mivel az utóbbi időben folyamatosan fordulnak el a biztonságosabb kötvényektől és a bóvlikötvényektől is. Ez a folyamat pedig nem csak Ázsiára, hanem a többi régióra is jellemző. Az elmúlt héten 6 milliárd dollárral csökkent globálisan a magas hozamot kínáló kötvényalapokban lévő tőke mennyisége az EPFR Global adatai szerint.

A kötvénypiacoktól való elfordulás okai sokrétűek lehetnek, a javuló gazdasági kilátások miatt a befektetők elkezdhettek szabadulni a biztonságos menedéknek tekintett fejlett piaci kötvényektől. Továbbá a Fed QE3 programjának lehetséges befejezése miatti félelmek is éreztethetik hatásukat. A pénzpumpa leállása az amerikai államkötvények esetén havi 45 milliárd dollárnyi Fed felőli kereslet fokozatos kiesésével járna együtt, amit kezdhetnek beárazni a kötvényárfolyamok.

Nagy részben emiatt az amerikai tízéves állampapírok hozama nagyobbat ugrott az elmúlt hetekben, ami az azzal szorosan együttmozgó vállalati kötvényhozamokat is megemelte (árfolyamukat csökkentette). A pénzpumpa leállása miatti félelmek következtében pedig az amerikai bóvlikötvényektől is szabadulni kezdtek a befektetők.

Japánban pedig a Bank of Japan brutális méretű kötvényvásárlásai a hazai kötvénypiac felől a külföldi piacok felé terelhették a befektetőket, ami szintén a kötvényárfolyamok csökkenésével, és a hozamok emelkedésével jár együtt. Leginkább emiatt a Bank of America ázsiai bóvlikötvény indexének hozama egy hónap alatt 7,5 százalékra ugrott fel a korábbi 6,4 százalékról, ami az ilyen eszközöktől való szabadulást is mutatja.

A kötvénypiaci trendek megfordulását Bill Gross, a Pimco vezére május elején már megjósolta. Gross akkor úgy nyilatkozott, hogy április 29-én elérhették mélypontjaikat az amerikai államkötvények hozamai (árfolyamok a csúcson), és onnantól a hozamok lassú emelkedése fog bekövetkezni. Gross-nak csak annyiban nem volt igaza, hogy a hozamok nem lassan, hanem meredeken kezdtek el emelkedni.

Hogyan működnek a kötvények?

A kötvény egy meghatározott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyet vállalatok és országok is kibocsáthatnak, ha forrásra van szükségük. A kötvénykibocsátó vállalja, hogy a kötvény névértékét a lejárat végén visszafizeti és közben meghatározott kamatot fizet, legtöbbször évente. A kötvény árfolyama és a hozama fordított módon viselkedik. Az árfolyam emelkedése azt jelenti, hogy a hozama esik, az árfolyam esése pedig azt jelenti, hogy a hozama nő. Ez annak köszönhető, hogy minden kötvénynek van egy meghatározott éves, névértékhez viszonyított kamatfizetési kötelezettsége, amit kuponnak nevezünk.

Ha például ez a kupon két százalékos és a kötvényt mondjuk annak 100 forintos névértékén vásároljuk meg, akkor a kötvény hozama is két százalékos számunkra. Ha azonban a kötvény futamideje közben megváltozik a véleményünk a kötvény kibocsátójáról, például valamilyen okból már kevésbé bízunk meg benne, mint korábban, akkor valószínűleg el akarjuk adni a kötvényünket.

Ha nagyon szabadulni szeretnénk a kötvénytől, már a 100 forintos névértéke alatt is hajlandóak leszünk megválni tőle (leesik a kötvény árfolyama). Aki viszont tőlünk például 98 forintért megveszi a kötvényt, annak a 100 forintos névértékre vetített 2 százalékos hozam már nem 2 százalékos hozam lesz, hiszen csak 98 forintot fizetett érte. Az árfolyam esése tehát növelte a kötvény hozamát. Ugyanezen logika mentén a kötvény árfolyamának emelkedése a hozam csökkenését jelenti.
Ha egy kibocsátó kötvényeinek csökken a hozama, az legtöbbször azt jelenti, hogy nő a bizalom a kötvény kibocsátója irányában, a hozamemelkedés ezzel szemben bizalomvesztést jelent. Ennek magyarázata egyszerű: a kötvény árfolyama a gyakorlatban akkor emelkedik (hozamcsökkenés), ha megnő a kereslet iránta, a kínálat pedig ezzel nem tart lépést. Ha oksan akarnak szabadulni egy kibocsátó kötvényétől, akkor annak a túlkínálat miatt esik az árfolyama (emelkedik a hozama).