Ellen-Csernobil épül Szentpétervár mellett

Hétszeres biztonsági rendszerrel látják el a Leningrád 2 atomerőművet Oroszországban. Többek között olyan olvadékcsapda kerül bele, amilyennel elkerülhető lett volna a fukusimai katasztrófa. Építőtelepi riport.

Az újságírókat szállító busz szikrázó napsütésben fordul be a Szentpétervártól 80 kilométerre lévő Leningrád Atomerőmű kettes egységének építőtelepére, majd megáll a máris több emelet magas épület lábánál. Azt nem tudni, hogy hány fok van árnyékban, mert gyakorlatilag nincs árnyék. Az építkezéseken megszokott kép fogad bennünket: toronydaruk, markolók, a betonszerkezet vasalását hegesztő munkások.

A Leningrád 1 atomerőmű Szosznovij Bor mellett Forrás: AFP/Pyatakov Sergey

A helyszín a jövője miatt izgalmas. "A Leningrád 2-n kívül jelenleg nincs olyan erőmű, amelybe hétszeres biztonsági rendszer kerül" - büszkélkedik Jurij Galancsiuk, az építkezést vezető főmérnök. A két reaktorblokk 2015-ben, illetve 2016-ban készül el, egy-egy nyomottvizes reaktorral. Ezekben a maghasadásból származó hőt nagy nyomású víz keringetésével hasznosítják, ilyen elven működik a paksi atomerőmű is.

A két új blokkra azért van szükség, mert a szomszédos Leningrád 1-es erőművet mihamarabb le kell állítani. Abban ugyanis még a csernobili típusú reaktorok működnek, amelyekben a neutronok lassítását grafittömbökkel oldják meg. Erről a technológiáról már kiderült, hogy sok emberéletbe kerül, ha többszörösen összeadódnak a tervezési és üzemeltetési hibák. A Leningrád 1 volt a Szovjetunió második nagy grafitmoderátoros erőműve; az újnál a történelmi hűség miatt marad a név.

Ember nélkül is biztos

A biztonságról a Leningrád 2-ben négy aktív, tehát az operátorok utasítására működésbe lépő rendszer gondoskodik első szinten. Ezen felül három passzív, emberi beavatkozás nélkül is hatásos megoldást alkalmaznak. Ha valami nagy baj történik, és leállnak a reaktorok (úgy, mint Fukusimában), a még termelődő hőt egy-egy külön rendszer vezeti el a reaktorból és a gőzfejlesztőből is.

A beruházó a Roszatom nevű állami atomholding. Képviselői a passzív megoldásokkal hirdetik az orosz nukleáris technológia sikereit, és főleg az úgynevezett olvadékcsapdára hivatkoznak előszeretettel. A berendezés súlyos baleset esetén felfogja a reaktormagból kifolyó, megolvadt fűtőanyagot, és úgy tárolja, hogy nem kerül ki sugárzó anyag még az erőmű épületébe sem.

Így nézett ki a Leningrád 2 építőtelepe a télen Forrás: AFP/Vadim Zhernov

...és június végén. A kör alakú épületbe kerül a reaktorblokk, mellé pedig a turbinaház Forrás: Origo

A maga nemében tényleg úttörő olvadékcsapda tervei még 2001-ben készültek el. Gyakorlatilag egy nyolcszáz tonnás, betonnal erősített, kettős falú acélhengerről van szó, amelyet a reaktortartály alá építenek fel. A tartályt speciális alakzatba préselt, kristályos vas-oxid- és alumínium-oxid-szemcsékkel töltik fel.

A keverék azt is megakadályozza, hogy a kifolyt hulladékban ismét beinduljon a láncreakció, és a Roszatom kutatói szerint kizárt, hogy a csapda fala kilyukadjon. A keverék pontos összetételét hétpecsétes titokként őrzik, a csapdát külön passzív rendszer hűti.

Az olvadékcsapda elemei. A berendezést felépült erőműbe utólag már nem lehet beépíteni. A világon először a kínai Taivan erőműnél alkalmazták 2007-ben, a következő az indiai Kudankulam erőmű volt Forrás: Origo

Tartották a költségvetést

"A hűtővizet a környékbeli mocsarak lecsapolásával és az esővíz összegyűjtésével biztosítjuk" - magyaráz tovább Galancsiuk, és a kerítésre kifüggesztett látványterven megmutatja, hogy a vízmedencék az erőművi blokkok előtt helyezkednek el. A Leningrád 2-ben összesen négy reaktorblokk épül fel, már a hármas és a négyes előkészítésére is megvan a pénz. Egy blokk teljesítménye 1200 megawatt lesz.

A Leningrád 2 úgynevezett III+ kategóriájú erőmű, a nukleáris reaktorok továbbfejlesztett harmadik generációjának tagja. Fukusima után kizárólag ilyen biztonságú erőműveket kellene építeni szerte a világon - mondta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) konferenciáján Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke.

Szerelik a turbinákat egy szentpétervári üzemben. Az áramot fejlesztő egységek 12 ezer fordulatot tesznek majd percenként Forrás: AFP/Alexandr Kryazhev

Bővítési tervek

A 270 ezer embert foglalkoztató cég-, ügynökség- és intézménycsoport, a Roszatom külföldi megrendelései 70 milliárd dollárra rúgnak. Amennyiben a magyar kormány valóban kiírja a nemzetközi pályázatot a paksi erőmű bővítésére, jó esély van arra, hogy a Roszatom egy Leningrád 2 típusú blokkal indul a tenderen.

"Mi készen állunk, gyorsan be fogjuk nyújtani a dokumentációt" - mondja Ivan Dimov, a Roszatom kommunikációs igazgatója. Nem látja különösebb kockázatosnak a magyar üzleti környezetet, annak ellenére, hogy 2010 óta többször is előfordult, hogy a kormány és a parlament önkényesen változtatott a játékszabályokon. "Ha a magyar állam pénzt áldoz egy erőműre, akkor maximálisan érdekelt abban, hogy az megtérüljön" - mondta magyarázatul az Origónak.

Az orosz és magyar atomtervek között a nagy különbség az, hogy Oroszországban az energiafogyasztás mindössze 15 százalékát fedezik atomerőművekkel. Ezt tervezik 25 százalékra fejleszteni azért, hogy az áramellátás kevésbé függjön a földgáztól és a széntől. A Leningrád 2-vel pedig az a helyzet, hogy egy bizonyosan veszélyes konstrukciójú erőművet (Leningrád 1) kell kiváltani valami sokkal jobbal és lehetőleg minél hamarabb.

A számok azt mutatják, hogy Pakson nem ennyire sürgető helyzet. A paksi erőmű gyakorlatilag megfelelőnek bizonyult az Európai Unió Fukusima utáni stressztesztjén. Hármas és négyes blokkja elvileg a 2040-es évek végéig üzemelhet, az egyes pedig már megkapta a húszéves hosszabbítási engedélyt 2032-ig.

A kormány az egyre növekvő energiaigényekre és az áramellátás stabilitására hivatkozva sürgeti az erőműbővítést. Ezzel szemben a témával foglalkozó nem kormányzati szervezetek, az Energiaklub és a Greenpeace szakértői azzal érvelnek, hogy az atomerőmű rengeteg pénzbe kerül, továbbá két-három emberöltőre előre eldönti, hogy mi lesz az ország energiapolitikája, de azt senki sem tudja, hogy ezalatt hova fejlődik a hatalmas léptekkel átalakuló energiaszektor és benne a nukleáris ipar.

A régi Leningrád 1 belülről. Addig nem állítják le, amíg a kettesben el nem kezdődik az üzemszerű áramtermelés 2016-ban, illetve 2017-ben Forrás: AFP/Pyatakov Sergey