Amerika oldalvizén akar nyerészkedni Mexikó

Mexikó lehet az egyik legnagyobb nyertese az USA-ban zajló palaolaj és palagázforradalomnak. Az Amerikából érkező olcsó gáz miatt közép-amerikai ország versenyelőnybe kerülhet a többi feltörekvő régióval szemben, köszönhetően többek között az Egyesült Államok közelségének, és a két ország közötti egyezményeknek.

A mexikói vállalatok profitálhatnak a legtöbbet a külföldi társaságok közül az Amerikában zajló palaolaj és palagáz forradalomból - írja a Financial Times. A cikk szerint az amerikai palaforradalom rendkívül előnyös a mexikói vállalatok számára, mivel amiatt versenyelőnybe kerülnek a többi országgal szemben.

Az olcsó palagáz miatt a Mexikóba irányuló amerikai gázexport is meredeken emelkedik, a tavaly az országba érkező 620 milliárd köbláb gáz mindenkori rekordnak számít. A gázkínálat bővülésének köszönhetően pedig csökkentek az energiaipari költségek az országban.

Ugyanakkor a földgázexportra továbbra is rendkívül nagy szüksége van Mexikónak, mivel az ország gáztermelése és fogyasztása közötti rés évről évre növekszik a fogyasztás javára, ezért folyamatos a veszélye a gázhiány kialakulásának. Ez annak ellenére történik, hogy Mexikó a világ egyik legnagyobb palagáz vagyonával rendelkezik becslések szerint. A problémát az okozza, hogy az infrastruktúra nem elég fejlett és a beruházások hiánya miatt nem folyik ezen nyersanyag megfelelő mennyiségű kitermelése.

A folyamat megfordítása érdekében óriási, 40 éve nem látott méretű beruházások kezdődtek Mexikóban az energiaipar infrastruktúrájának fejlesztésére. Ennek keretében 2,4 milliárd dollárból építenek fel egy gázvezetéket az USA és Mexikó között, ami után a mexikói gázkereslet 20 százalékának megfelelő földgáz érkezhet az országba. A beruházás segítségével felgyorsulhat az olcsó amerikai gáz importja, ami előnyösebb helyzetbe hozza az országot az Amerikától távolabb lévő feltörekvő piacoktól.

Ezen túl az olcsó mexikói munkaerő, és az ország közelsége is vonzó célponttá teszi az országot Amerika szemében az iparági szakértők szerint. A mexikói munkaerő költsége az amerikainak a 89 százaléka lesz 2015-re, míg az olcsóságáról híres Kínában ez az arány 95 százalék lesz. A két ország szomszédsága miatt pedig a szállítási költségek is relatíve alacsonyak. Mexikót ezért szereti sok cég, mivel az egyik legnagyobb felvevőpiac, az amerikai közel fekszik hozzá.

Ráadásul a Mexikó és az USA között érvényben lévő észak-amerikai szabad kereskedelmi egyezmény értelmében az amerikai társaságok kedvezőbb feltételekkel exportálhatnak földgázt Mexikóba, mint az olyan országokba, melyekkel nincs illyen egyezmény érvényben.

Kínának nem ez nem tetszik túlságosan

Mexikó versenyelőnye különösen a világ legtöbb palagáz készletével rendelkező országának, Kínának "szúrja a szemét", ezért a világ második legnagyobb gazdasága is nagy erőkkel kezdett kitermelésekbe saját területén. Ugyanakkor az ázsiai ország nem rendelkezik megfelelő mértékben a kitermeléshez szükséges technológiával, ami gátolhatja a palaforradalom kitörését Kínában.

A kínai kormány mindenesetre optimista, és közölték, a palagáz kitermelését évi 230 milliárd köblábra kívánják emelni 2015-re, ami az ottani kutatók szerint merész vállalásnak tűnik.

Mi az a palagáz?

A palagáz (angol nevén: shale gas) olyan hagyományos földgáz, melyet a föld pala képződmények apró üregeiből, csatornából hoznak a felszínre, ugyanakkor a hagyományos földgáznál mélyebben helyezkedik el. A palagáz az egyike a nem konvencionális gázoknak, melyeket a hagyományos gázmezőknél bonyolultabb technológiával lehet a kibányászni.

Nem számít új keletű dolognak a palagáz, már az 1800-as évek első felében felfedezték, de elterjedni csak 1970-es évektől kezdett. A fénykora pedig a 2000-es évek elején kezdődött, amikor még az USA-ban a földgáz-kitermelés csupán 1 százaléka származott palagázból, 2010-re viszont már 20 százalék fölé emelkedett ez a szám az Energy Information Administration (EIA) adatai szerint.

A legfontosabb újítást a horizontális fúrási technológiák elterjedése, illetve a hidraulikus repesztés fejlődése okozta. Olyan területeken vált kitermelhetővé a nyersanyag, amire korábban gondolni sem mertek volna. A horizontális fúrás miatt pedig nem szükséges annyi kutat fúrni, mint korábban, mivel szélesebb területet tudnak egy helyről elérni. A hidraulikus repesztés során apró repesztéseket végeznek különböző vegyi anyagok, homok és nagy mennyiségű víz felhasználásával. A föld azon rétegeit, melynek gyenge az áteresztőképessége megrepesztik, így könnyebben felszínre hozható a nyersanyag.