Ausztriában is keményen sarcolják a bankokat

Az osztrák kancellár az elkövetkezendő öt évben még megtartaná a bankadót nyugati szomszédunknál, ezzel nehezítve az ottani pénzitézetek helyzetét. Ausztriában szeptember végén lesznek választások, ezért a politikusok igyekeznek a választók kedvében járni. Egyébként Európában az ausztriainál nagyobb terhet csak Magyarország ró a bankokra. A hír nem túl kedvező az Erstére és a Raiffeisenre nézve, amelyek részvényei éppen az elmúlt időszakban találtak magukra.

Fennmaradhat az osztrák bankadó

Az elkövetkezendő öt évben nem szeretné kivezetni a bankadót az osztrák kancellár, Werner Faymann, nyilatkozta a Kleine Zeitungnak csütörtökön. Ausztriában szeptember végén tartják a választásokat, ezért a politikusok igyekeznek a választók kedvében járni.

"Remélem, egy nap elmondhatom, hogy a bankszektor fizette a jelentős többségét annak az összegnek, amit a Hypo Alpe-Adria-Bank megmentésére kellett költeni", fogalmazott az interjúban Faymann. Az általa vezetett balközép párt jelenleg a konzervatívokkal közösen irányítja az országot. Az előzetes felmérések szerint a szocialisták 27 százalékot, míg a konzervatívok 24 százalékot érnének el, ha most tartanák a választásokat.

A 2008-as válságot követően Ausztriában eddig három bankot államosítottak, ami összesen 17 milliárd euróba került, és a Hyponak juttatandó összeg ehhez még 8 milliárdot adhat hozzá az elkövetkezendő években. A költségvetési bevételek növelése érdekében az osztrákok még 2010-ben vetették ki a magyar után a legmagasabb adót a bankszektorra, amitől az idei évben 600 millió eurót várnak.

Nem jó hír az Erstének és a Raiffeisennek

Ez pedig súlyos teherként nehezedik a legnagyobb osztrák szereplőkre, az Erstére és a Raiffeisenre is. Ráadásul az osztrák pénzintézeteknek Ausztrián kívül, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában is extra sarccal kell szembenézniük, ami meg is látszik eredményükön, ugyanis mind az Erste, mind pedig a Raiffeisen a várttól elmaradó második negyedéves eredményekről számolt be korábban.

A Raiffeisennek ráadásul az elemzői becslések szerint 1,5-2 milliárd euró értékben kellene kibocsátani új részvényeket, hogy abból visszafizethesse a válság során az államtól és magánbefektetőktől kapott részvételi tőkét. Amikor az Erste bejelentette, hogy tőkét fog emelni igen nagy zuhanással reagált az árfolyam.

A bankadó további fennmaradásának híre nem tesz jót az elmúlt időszakban éppen magára találó osztrák bankpapíroknak. A Raiffeisen jelenleg a meghatározó 26 eurós szintje környékén mozog már augusztus közepe óta, és kérdéses, hogy innen az 50 napos mozgóátlagig, vagy inkább a 28 eurós magasságig veszi az irányt.

A Raiffeisen árfolyama (Bécs)

Az Erstének is megtört a tőkeemelését követő lendülete augusztusban, pedig július végén még úgy is tovább tudott emelkedni, hogy a rövidebb (50 napos) mozgóátlag felülről metszette a hosszabbat (200 napos), ami rendszerint eladási (halálkereszt) jelzést jelent. Most azonban épp ahhoz közeledünk, hogy az 50 napos alulról metssze a 200 napost, vagyis elvileg vételi jelzés jöhet.

Az Erste árfolyama (Bécs)