Bitument akart melegíteni a Seuso-kincs egyik darabjában

Zelnik István műgyüjtő

A Seuso-kincset megtaláló Sümegh József egyik barátja nyilatkozott a kincsek megtalálásának körülményeiről a veszprémi Naplónak. Azt mondta, először értéktelen ócskaságnak gondolták őket, és végül mégis örült annak, hogy nem kapta meg a beígért üstöt.  

„Bitument akartam melegíteni az üstben, amint kinéztem magamnak. Nem tudtam, hogy egy felbecsülhetetlen gyűjtemény egyik darabjáról van szó” – mondta a Veszprém megyei Naplónak Harmath József, akinek barátja, Sümegh József találta meg a Seuso-kincs több darabját. Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy 15 millió euróért megvásároltuk a kincs 7 darabját.

„A Kőszárhegyen, az ipartelepi kőbányánál dolgozott barátom, Sümegh József a Balatonakarattya melletti Polgárdi közelében” – idézte fel a kincs megtalálását Harmath a Naplónak. Mint mondta, mindketten kőművesként dolgoztak akkoriban, és Sümegh éppen a meddőt tolta le a területről, amikor tárgyakat észlelt a gép, amellyel dolgozott. A munkálatok közben aztán egymás után kerültek elő az egyes darabok, amelyeket kékes-zöldes iszapréteg borított, szinte már megkövesedve.

Talán pont ebben akart bitument melegíteni a kőműves Forrás: Délkelet-ázsiai Aranymúzeum

„Amikor megmutatta nekünk a gyűjteményt, nem ájultunk el a látványtól, mivel nem értettünk a műkincsekhez, fogalmunk sem volt arról, hogy mit talált a barátom valójában. Első ránézésre érdektelen holminak, ócskaságnak tűnt az egész, hiszen csak kalapáccsal lehetett volna róluk leverni a rájuk rakódott többrétegű iszapot. Mások is azt gondolták, hogy közönséges ónból készültek. Mindenesetre a barátom egyenként letisztogatta őket. (…) Emlékszem volt egy olyan tál is köztük, amit hárman bírtunk csak el, akkora súlya volt. Engem közülük az üst érdekelt, amiről úgy láttam, jófajta rézüst, mondtam is a barátomnak, hogy jó hasznát venném, mert kőműves lévén én abban bizony bitument hevítenék. Meg is egyeztünk, hogy megkapom a kiszemelt darabot Jóskától” – mondta a Naplónak a férfi.

Aztán amikor ment az üstért, más már elvitte azt. Akkor még sajnálta ezt, most viszont úgy gondolja, hogy az életét köszönheti ennek, ugyanis azok közül, akinek a barátja megmutatta a gyűjteményt, már csak ketten élnek. „Aztán barátom, Jóska, mielőtt bevonult katonának, több holmijával együtt elásta a kincseket a pincéjénél, mert tartott attól, hogy mire leszerel, mindennek lába kel” – folytatta Harmath. Amikor viszont már csak három hónapja volt hátra a leszerelésig, felakasztva találták meg a pincéjében. Azóta sem tisztázott, hogy öngyilkos volt-e, vagy megölték.