Hol szétázott 2013-ban Magyarország, hol kiszáradt

Egy éven belül volt súlyos szárazság és az átlagosnál jóval több csapadék: éghajlati szempontból ez történt 2013-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat most elkészült éves értékelése szerint. Szokatlanul napos idő volt decemberben.

2011 és 2012 a megszokottnál jelentősebb melegebb és aszályosabb volt. A trend részben 2013-ban is folytatódott, mert ez volt az utóbbi bő egy évszázad (113 év) kilencedik legmelegebb éve. Mit mutatnak az összegzett adatok? Az átlagokat nézve 2013-ban mindössze két hónapban volt hűvösebb a sokévi, 1971 és 200 között mért átlagoknál, tíz hónap középhőmérséklete rendre nagyobb volt az átlagnál. A legnagyobb eltérés novemberben mutatkozott: a hónap 3 Celsius-fokkal volt melegebb a szokásosnál – ugyanez történt 2012 novemberében is.

Az elemzésből kiderül, hogy 2013 a csapadékszélsőségek éve volt. A tudományos módszerességgel gyűjtött csapadékadatok történetében 2010 volt a legcsapadékosabb év, majd 2011 volt a legszárazabb.

Ezután 2012 volt a tizedik legszárazabb év 1901 óta, majd 2013-ban a jelentősen csapadékos télre nagyon száraz nyár következett. Januárban nagyjából kétszer, februárban 2,6-szor, márciusban 3,5-ször több csapadék volt a szokásosnál, de júniusban már csak az átlagos mennyiség 78, júliusban 37 és augusztusban a 69 százaléka esett. A legtöbb csapadékot a délnyugati határ mente és az Északi-középhegység kapta, ott jellemzően több mint 800 milliméter volt. A legkevesebb csapadék – kevesebb mint 550 mm – az ország középső részén és északkeleten fordult elő. A térképen kék és sötétkék szín jelzi, hol volt a legtöbb csapadék, sárga pedig azt, hogy hol volt a legkevesebb:

Ennyi csapadék volt 2013-ban (a havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzése) Forrás: OMSZ

Tavaly az átlagoshoz képest tíz százalékkal többet, 2123 órán át sütött a nap. Általában júliusban van a legtöbb napsütötte óra, ez 366 órával 2013-ban is így alakult. Április és augusztus között minden hónapban többet sütött a nap a szokásosnál, de év vége felé, októberben és decemberben is a szokásosnál több volt a napsütés.

A decemberi napos időhöz hozzájárult, hogy akkor jellemzően nagyobb volt a szokásosnál a légnyomás, azaz többször határozta meg anticiklon az Magyarország időjárását. Az anticiklon leszálló légáramlatai eloszlatják a felhőket, emiatt aztán kevesebb csapadék is volt az átlagnál. Következmény: az országos csapadékátlag mindössze 3,5 mm lett, így 2013 decembere lett a második legszárazabb december 1901 óta. Időjárási szempontból tehát mozgalmas év volt a tavalyi – áll az OMSZ összegzésében.

2013 időjárási szélsőségei:

Legmagasabb mért hőmérséklet	40,6 Celsius-fok	Győr-Likócs	augusztus 8.
Legalacsonyabb mért hőmérséklet	-18,2 fok	Vásárosnamény	március 17.
Legnagyobb évi csapadékösszeg	1083,1 mm	Alsószentmárton
Legkisebb évi csapadékösszeg	469,1 mm	Szentes
Legnagyobb 24 órás csapadékösszeg	94 mm	Nagyiván	október 16.
Legvastagabb hótakaró	106 cm	Kékestető	március 30.
Legnagyobb évi napfényösszeg	2321,7 óra	Debrecen
Legkisebb évi napfényösszeg	1883,1 óra	Mosonmagyaróvár