Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kutatók szerint legkevesebb egy évbe telik, mire egy, az Egyesült Államokban kifejlesztett Ebola elleni vakcinát bevethetnek Nyugat-Afrikában a járvány megfékezésére. Ám még ha a vakcina sikeresen át is megy az amerikai klinikai teszteken, ez nem jelenti azt, hogy Afrikában is hatásosnak bizonyul.
„Az amerikai tesztek nem okvetlenül jelzik előre, hogy mi történik majd Afrikában” – hangsúlyozta a Newsweeknek nyilatkozva Hildegung Ertl, a Wistar Institute Vaccine Center igazgatója. Ugyanis valami ok miatt, amelyet még nem értenek pontosan, az afrikaiak antitestjei eltérnek az amerikaiakétól. S mivel az antitestektől függ, hogyan reagál a szervezet a vakcinára, az Egyesült Államokban ígéretesnek bizonyuló szer esetleg hatástalan lesz a fekete kontinensen.
„Három vagy négy vakcina is kifejlesztés alatt áll, bár a folyamat még egyik esetben sem jutott el a klinikai fázisig” – mondta el az amerikai hetilapnak Anthony Fauci, a National Institute of Allergy and Infectious Disease (NIAID) igazgatója. Egy olyan van ezek közül, amelynek a tesztelése szeptemberben megkezdődhet, attól függően, hogy mikor kapja meg az amerikai Gyógyszer- és Élelmiszerellenőrző Hatóság (FDA) engedélyét.
Ennek a szernek, illetve a gyártójának a nevét még nem hozták nyilvánosságra. Ez a vakcina tulajdonképpen egy vírus, amelyet genetikailag úgy módosítottak, hogy képtelen legyen reprodukálódni – így tehát kizárják annak a veszélyét, hogy a patogén szétterjedjen az egész szervezetben. Beépítették az Ebola-vírus két génjét, amelyek arra késztetik az immunrendszert, hogy antitesteket kezdjen termelni. Ideális esetben ezek az antitestek megvédik a szervezetet a későbbi fertőzéstől. Egyelőre csak állatokon próbálták ki, és még tart a teszteredmények kiértékelése, de a beoltott állatok nem betegedtek meg.
A klinikai teszt első szakaszának eredménye januárra derülhet ki. Utána következik a második fázis, amikor amerikaiakon és afrikaiakon is ki kell próbálni a hatékonyságát, majd a harmadik, amikor már Afrikában tesztelik. Fauci szerint erről legjobb esetben is csak 2015 végén lehet szó – ha „fénysebességgel” megy minden.
Ha ez a vakcina valamelyik szakaszban megbukik, akkor sem kell teljesen elveszíteni a reményt. Amy Derrick-Frost, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője emlékeztetett, hogy „több vakcina és terápia is a fejlesztés valamely fázisánál tart”. Ezek egyike a ZMapp, amelyet a két amerikai betegnek adtak. Egy másik vakcina klinikai fázisa 2015 végén, 2016 elején kezdődik a tervek szerint.
Azt egyébként máig nem tudja senki, hogy Kent Bradley és Nancy Writebol miért éppen a ZMapp-ot kapta. Az azonban egyelőre valószínűtlennek tűnik, hogy a szert akár egyetlen afrikai beteg is szedhesse.
Ahhoz, hogy Libériában hozzájusson valaki, előbb meg kell szerezni a monroviai egészségügyi minisztérium etikai bizottságának engedélyét. A libériai illetékesek mindenesetre már tárgyaltak az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) arról, hogyan kaphat a ZMapp vagy más kísérleti szer gyorsított eljárásban engedélyt. Ráadásul, mivel a ZMapp is úgynevezett monoklonális antitestekből álló koktél, kérdés, mennyire hatásos az afrikaiaknál.
Az egyik vezető brit közegészségügyi szaktekintély azzal vádolta meg a nyugati gyógyszergyártókat, hogy nem is próbáltak meg eddig vakcinát és gyógyszert kifejleszteni az Ebola ellen, mert a járvány csupán a szegény afrikai országokat fenyegeti, amelyek nem jelentenek fizetőképes keresletet. John Ashton professzor a The Independent vasárnapi számában írt cikkében arra szólított fel, hogy a Nyugatnak ugyanúgy kellene kezelnie az Ebolát, mintha az a leggazdagabb ipari államokat fenyegető kór lenne.
Az Ebolát az AIDS-hez hasonlította, ami éveken keresztül gyilkolta az embereket Afrikában, de a gyógymódon csak az 1980-as években kezdtek el komolyan dolgozni, amikor a kór már az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát fenyegette.
Az igazi munka azonban csak akkor kezdődött meg, amikor „ártatlanok” – nők és gyerekek, hemofíliások és heteroszexuális férfiak – is egyre nagyobb számban betegedtek meg, és emiatt a média, a politikusok, a tudományos közélet és az adományozók is felfigyeltek a dologra – fakadt ki.
