Tarol a hepatitis Borsodban

Felszámolás előtt a diósgyőri focistadion melletti szegénynegyed. Az önkormányzati bérlakásokba nincsen bevezetve a víz, azt az utcai kutakról hordják a lakók

Tömegessé vált a fertőző májgyulladás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: egy év alatt jelentősen megugrott a megbetegedések száma, hivatalosan 871 esetet  regisztráltak az észak-magyarországi régióban. A helyi népegészségügyi szervek nem beszélnek járványról, a miskolci kórház szakértője szerint azonban egyértelmű a helyzet.

Egyre több a hepatitis A-fertőzés Miskolcon, már az iskolákban is megjelent a betegség – hívta fel az Origo figyelmét a vírus terjedésére Pakusza Zoltán. A jobbikos önkormányzati képviselő, aki civilben a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola tanára, és a saját munkahelyén tapasztalt megbetegedéseket.

"Tizenhárom éve dolgozom itt, korábban sosem volt ilyen probléma, az utóbbi hónapokban azonban két diákunk is elkapta a vírust. A téli szünet után a falon egy ÁNTSZ-plakát fogadott minket, amiben a fertőzésveszélyre figyelmeztetnek" – mesélte Pakusza Zoltán, aki úgy tudja, más iskolában is előfordultak megbetegedések.

Számozott utcák

A jobbikos képviselő ezért sem érti, miért mondhatta Kriza Ákos polgármester a város decemberi közgyűlésén, hogy nincs járvány, és hogy aki erről beszél, az pánikot kelt.

"Kriza Ákos nem is beszélhetett járványról, hiszen az ÁNTSZ-től kapott év végi adatok alapján erről szó sem volt" – mondta az Origónak a miskolci polgármester szóvivője. Koczák Szilvia hangsúlyozta, ők nem hunytak szemet az egyre terjedő betegség felett, de ha fel akarják számolni a gócpontot jelentő nyomortelepeket, az sem tetszik a közvéleménynek.

Kriza Ákos polgármester, a miskolci Gizella utca egyik kiürített, bontásra ítélt háza előtt. Felszámolná a nyomortelepeket, melyek a fertőzések gócpontjai is lehetnek Forrás: MTI/Vajda János

Ezekre a telepekre utalt Pakusza Zoltán is, aki szerint a járvány megfékezéséhez rendbe kellene tenni a részben már elbontott számozott utcák területét és a Lyukóvölgyet is.

Mi is az a hepatitis A?

A hepatitis A, vagyis fertőző májgyulladás csendben, alattomosan dolgozó vírus: a fertőzés utáni 2–8 hétben tünetmentes is maradhat, és kezdeti jelei (mérsékelt láz, hasfájás, hasmenés) nem kirívóak, pedig ilyenkor terjed a legagresszívebben. A beteg bőre és szeme fehérje ezután besárgul, vizelete sötétbarnává, széklete pedig világos színűvé válik, a mája is megnagyobbodhat a gyulladás miatt – közérzete ugyanakkor javulhat.

A májgyulladás általában két-három hónapon belül, maradandó tünetek nélkül gyógyul, idősebb betegek esetében viszont hosszabb ideig tarthat a lábadozás, különösen, ha egyéb betegségeik miatt gyógyszert is kell szedniük.

Nem mondták ki

Megkérdeztük az ÁNTSZ-t, beszélhetünk-e hepatitisjárványról. Válasz helyett a megyei népegészségügyi szervhez irányítottak minket, de innen sem kaptunk egyértelmű feleletet. Levelükből az derül ki, hogy tavaly összesen 177 hepatitis A-s megbetegedést tapasztaltak Miskolcon, és az esetek száma májusban ugrott meg – oltóanyagból pedig nem volt hiány, a fertőzöttek szűkebb környezetét be tudták oltani.

Nincs hiány a hepatitis A elleni védőoltásból BAZ megyében – állítja a helyi népegészségügyi hatóság. Nem beszéltek járványról Forrás: Science Photo Library/Tek Image

Ez bizony járvány

Egyértelmű igennel felelt az Origónak nyilatkozó infektológus szakértő: „2013-ban a megyében összesen 62 esetet regisztráltunk, tavaly viszont már 1200 fertőző májgyulladásos betegről kaptunk adatot, közel 400 fertőzöttet Miskolcról és a környező településekről, Alsózsolcáról, Hernádnémetiről vagy Bőcsről regisztráltunk. Én ezt már járványnak tartom" – mondta Horváth Éva, a Miskolci Semmelweis Kórház főorvosa.

Szavait alátámasztja az a tény is, hogy a hepatitis hajlamos a ciklikus visszatérésre: 7-10 évente jelentkezik újra, és kirobbanása után 2-3 év alatt esik vissza a megbetegedések száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében utoljára 2004-ben volt májgyulladásos járvány.

Kevesebb megbetegésről tud ugyanakkor a Borsod-Abaúj- Zemplém megyei népegészségügyi szerv: mint az Origót tájékoztatták, tavaly hivatalosan összesen 871 Hepatitis A-s esetet regisztráltak a megyében.

A szappan is elég lenne

Az infektológus szerint a vírus tavalyelőtt Szlovákiából érkezett, erre utal, hogy az első megbetegedéseket a határ menti falvakból, Sajókazáról, Hangonyból jelentették. A fertőzés azután fellángolt, jellemzően szegény, infrastruktúra nélküli településeket érintve.

Kézmosással is megelőzhető a fertőző májgyulladás terjedése, sok helyen azonban az alapvető higiéniai feltételek sem adottak Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A betegség a széklettel, illetve az azzal szennyezett kézzel, tárgyakkal terjed, és a szájon át kerül a szervezetbe. "A vécé utáni szappanos kézmosás elég lenne a megfékezéséhez, mégis terjed, főleg ott, ahol az alapvető higiéniás feltételek sincsenek meg, vagy nem tisztálkodnak rendesen" – jegyezte meg Horváth Éva.

Nem kötelező

Az infektológus szerint a veszélyeztetett területeken megelőző oltásokkal el lehetne kerülni a járványt – a májgyulladás elleni vakcina nem kötelező, ráadásul 2–8 ezer forint közötti áron szerezhető be, sokaknak pedig erre nincs pénzük.

A hepatitis A elleni védőoltás nem kötelező, és nem mindenki tudja megfizetni Forrás: MTI/Balázs Attila

Az ÁNTSZ ezt akkor biztosítja, ha már jelentkezett valahol a fertőzés. Ilyenkor a beteget elkülönítve kezelik, hozzátartozóit, szűkebb környezetét pedig beoltják – remélhetőleg időben, hiszen a májgyulladás elleni védettség csak az oltás utáni két hétben alakul ki.

Nincsenek áldozatok

Bár a vírus 2014-ben robbanásszerűen terjedt, enyhe lefolyásúnak bizonyult: a megyei népegészségügyi hatóság szerint senki nem halt bele a betegségbe vagy a szövődményeibe. Az Origónak nyilatkozó infektológus szerint jó hír az is, hogy januárban csökkeni kezdett a regisztrált betegek száma, ez a folyamat azonban akár évekig is eltarthat.