Nem akar, mégis hasonlít Orbánékra a lengyel kormány

Prága, 2015. december 3. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszélget Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel (k) a visegrádi négyek (V4) és Dél-Korea csúcstalálkozója előtt a prágai repülőtér várótermében 2015. december 3-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Lengyelország most valami olyasmit tapasztalhat, mint Magyarország 2010 óta. Velük van tele a világsajtó, amelynek nagy része kritikus a varsói kormány intézkedései láttán, de vannak megértőbb hangok is. Az már látszik, hogy az EU sokkal konfrontatívabb Lengyelországra számíthat, egy esetleges közép-európai koalícióval. A lengyel külügyminisztert bántja, hogy Magyarországhoz hasonlítják őket. Legalábbis így tűnt, amíg az Origo meg nem kérdezte, hogy miért.

Éppen egy hónapja, november 16-án tette le az esküt az új lengyel kormány. Beata Szydlo és 23 minisztere nem sokat várakozott, hiszen az elmúlt hetekben olyan intézkedéseket hoztak, amelyek láttán egyesek – például Martin Schulz európai parlamenti elnök – már alkotmányos puccsot emlegetnek.

Beata Szydlo győzelmi mámorban Forrás: AFP/Janek Skarzynski

Ezek voltak a legemlékezetesebb húzások:

• A Jog és Igazságosság (PiS) alkotta kormányhoz közel álló Andrzej Duda államfő nem esketett fel öt alkotmánybírát, akiket még az előző, a most ellenzékben lévő Polgári Platform (PO) választott meg, hanem az új parlament által jelölt embereket iktatta be. Emiatt a hét végén 50 ezren tüntettek Varsóban.
• Védelmi miniszternek azt az Antoni Macierewiczet nevezték ki, akivel kapcsolatban a PiS többször is jelezte, hogy nem kap pozíciót a kormányban. Aztán kapott.

Antoni Macierewiczet mégis bevették a kormányba Forrás: AFP/Wiktor Dabkowski

• A titkosszolgálatokért – tárca nélküli miniszterként – az első fokon három év börtönre ítélt Mariusz Kaminski felel, akinek Duda elnök adott kegyelmet a kinevezése előtt.
• Egy wroclawi színházban Piotr Glinski kultuszminiszter rosszallása után csak az alsó-sziléziai vajdaság – ellenzéki – vezetőjének közbenjárására nem vettek le a műsorról egy úgymond pornográf darabot. Az ügyet a miniszternél feszegető műsorvezetőt rövid időre felfüggesztették a lengyel köztévénél.
• A párizsi terrortámadás után biztonsági okokra hivatkozva kihátráltak Jean-Claude Juncker kvótatervéből. Lengyelországnak hétezer menekültet kellett volna befogadnia.

Ezekről bővebben itt olvashat. A kormányzati döntések mellett az azokra adott nemzetközi reakciók is ismerősek lehetnek számunkra – lásd Schulz megjegyzését.

Illiberális fordulat?

Emellett az elmúlt hetekben elemzések tucatjai láttak napvilágot, amelyek hasonlóságokat véltek felfedezni Lengyelország és Magyarország között, szerintük Szydlóék hasonló módszerekkel készülnek kormányozni, mint Orbán Viktor.

"Ez Varsó, nem Budapest" – skandálták szombaton a lengyel fővárosban Forrás: AFP/Wojtek Radwanski

A CNN neves újságírója, Fareed Zakaria például „csúnya fordulatnak” nevezi az elmúlt egy hónapban történteket: a wroclawi színházügyet szovjet stílusú cenzúrának minősítette, és attól tart, hogy

Magyarországhoz hasonlóan a lengyeleket is az illiberális demokrácia felé kormányozzák.

Ha Zakaria valamiben illetékes, akkor az éppen ez, az illiberális demokráciákról ugyanis már 1997-ben értekezett.

Nem olyan forró a kása

Mások viszont megengedőbbek. A Politico például arról ír, hogy a PiS intézkedéseinek van alapjuk.

• Az ominózus öt alkotmánybírót úgy választották meg, hogy a PO ehhez törvényt módosított, miután a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá vált, hogy a PiS esélyesebb az októberi választáson, mint ők. Mivel három bíró mandátuma novemberben, kettőé pedig decemberben járt le, Duda nem tett mást, mint az új parlament döntését vette figyelembe. Más kérdés, hogy az alkotmánybíróság a három „novemberi” bíró lecserélését alkotmányellenesnek ítélte.

Részben alkotmányellenes az új bírák kinevezése Forrás: NurPhoto/Mateusz Wlodarczyk

• Kaminski börtönbüntetése politikai természetű, a korrupcióellenes hivatal vezetőjeként az volt ugyanis a dolga, hogy politikusokat érjen tetten. Lehet, hogy ellentmondásos a kinevezése, de „nem jelent fenyegetést a politikai szabadságra”.
• Szovjet stílusú cenzúrát emlegetni egy olyan pártnál, amelynek tagjai a kommunista börtönökben ültek, és a Szolidaritás tagjai voltak, elég merész. Miniszterként Glinskinek joga van eldönteni, milyen előadásra költsék a közpénzt.

De mit várjon a világ?

Ha valamiről eddig nem sok szó esett, az a külpolitika. Egyelőre abból lehet építkezni, amit Witold Waszczykowski külügyminiszter az AP-nek adott interjújában mondott:

megkérdőjelezhetetlen az elköteleződés az Egyesült Államok felé

– egyenesen örömtelinek nevezte, hogy amerikai csapatok állomásoznak Lengyelországban –, és az előző kormányhoz képest jóval hangsúlyosabb Oroszország-kritika.

A NATO minden előtt Forrás: AFP/Janek Skarzynski

Waszczykowski hitet tett a Moszkva-ellenes szankciók mellett, mondván, Ukrajna miatt – afféle jutalomként –

akkor sem lehet ezeket megszüntetni, ha a Nyugat és Oroszország együtt lép fel Szíriában az Iszlám Állam ellen.

Arról nem beszélve, hogy Moszkvának még mindig nem sikerült átadnia a Szmolenszknél 2010 áprilisában szerencsétlenül járt Tu-154-es roncsait és feketedobozát. A balesetben Lech Kaczynski akkori államfő és további 95 magas rangú politikai és katonai vezető vesztette életét.

Oroszország őrzi a lengyel kormánygép roncsait Forrás: RIA Novosti/Iliya Pitalev

A lengyel kormánnyal az EU-nak sem lesz egyszerű dolga (a Jaroslaw Kaczynski-féle PiS politikusai a brit torykat is felvonultató Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportban ülnek az Európai Parlamentben). A menekültkvóták ellenzése például már így értelmezhető, de ami számunkra lényegesebb, hogy

a PiS figyelme – részben a migránsválság hasonló értelmezése miatt – egyre inkább a visegrádi országok felé fordul.

Közép-európai ellenpólus

„Bár Waszczykowski csak januárban tartja meg első beszédét a parlamentben, úgy tűnik, a regionális együttműködésre a PiS nagyobb figyelmet fog fordítani, mint az elődje. Azt ugyanakkor nehéz megmondani, hogy kik és hogy lesznek számukra fontosak Közép-Európából” – mondta az Origónak Dariusz Kalan, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) munkatársa.

Fontos, mi zajlik Budapesten Forrás: MTI/Szecsődi Balázs

Azt ugyanakkor ő is érzékeli, hogy a varsói kormánynak fontos, mi zajlik Budapesten: „Úgy tűnik, Szydlo ugyanarra készül, mint amit Orbán is tett az országával, a Fidesz és a vezetője pedig nagyon népszerű nálunk, nem úgy, mint néhány konzervatív politikus és véleményvezér körében.” Kalan szerint a két kormány sok mindenben egyetért, ezért nem lepné meg, ha valamiféle

koalíciót alakítanának a jelenlegi európai fősodorral szemben.

Nem is úgy gondolta…

Ami érdekesebb, hogy a lengyel kormány igyekszik elkerülni ennek látszatát. A már említett AP-interjúban Witold Waszczykowski azt mondta,

méltánytalan, hogy Orbán Viktor Magyarországához hasonlítsák őket.

Az eredeti angol szöveg sajnos épp itt fejeződik be, ezért nem derül ki, hogy a nyilvánvaló hasonlóságok ellenére miért gondolja így.

Nem szabad Magyarországra vonatkoztatni Waszczykowski Magyarországgal kapcsolatos megjegyzését Forrás: NurPhoto/Krystian Dobuszynski

Ezért az Origo megkereste a lengyel külügyminisztériumot, ahonnan a következő választ kapta:

Azt, hogy méltánytalannak érzi az összehasonlítást, (a miniszter) »mellékesen« mondta, és nem szabad Magyarországra vonatkoztatni.”

További kérdésünkre – hogy akkor vajon kire/mire vonatkozott ez a nem épp mellékes megjegyzés – a tárca nem adott érdemi választ. Pedig a keleti nyitásra éppenséggel ráillene.