Angyalföld a lakásvásárlás Mekkája

Építkezés házépítés stock - XIII. kerület és IV. kerület és Dagály uszoda 2í16 február 26-án

Kiugróan magas volt a februári forgalom az ingatlanpiacon. Január a tavalyival azonos értéket mutat, februárban viszont több mint 10 százalékkal nőtt az ingatlan adásvételek száma.

A magasabb forgalom hátterében nemcsak a megnövekedett kereslet, hanem a megnövekedett kínálat áll, amit egyrészt a forintosítást követő eladási hullám, másrészt a családok otthonteremtési kedvezménye miatt új lakásba vágyók értékesítési kedve erősített – írja a Duna House elemzése.

Két hónap alatt viszik el a lakásokat

A januári kimagasló, 106 pontos rekordszintről 102-re esett vissza februárban a kereslet index, ám így is kiemelkedőnek mondható. Tavaly csak két alkalommal volt ennél magasabb (104 és 105 pont) ez a mutató.

Budapesten befektetési célla vásárol a vevők majdnem fele Fotó: Szabó Gábor - Origo

Februárban a paneleket az ország keleti felében 145 ezer forintos, nyugaton 175 ezer forintos négyzetméter áron vásárolták. Ugyanezt a típust Pesten 276, Budán 315 ezerért vették. A téglaépítésű lakásért vidéken 197 ezer forintot adtak a vásárlók, Pesten 336 ezret, Budán 448-at, a belvárosban pedig 553 ezer forintot négyzetméterenként.

Az utóbbi lokációban az átlagos vásárlási érték közel 34 millió Ft volt és alig több, mint 2 hónap alatt keltek el átlagban a lakások.

A

népszerűségi rangsor tetején továbbra is a XIII. kerület áll,

a budapesti vevők 18 százalékát itt szeretne lakást venni.

Nem sokkal marad el a XIV. kerület és Budán a XI. kerület sem. A belvárosban a VI. és VII. kerületek szintén népszerűek, a potenciális vevők 15 százaléka ezt a két kerületet is megjelöli.

A legtöbb érdeklődés a XIII. kerület iránt van Forrás: Origo

Alacsony volt februárban mind az árcsökkentés, mind a vevői alku mértéke. A családi házak esetében is 2-3 százalékot kellett csak az eredetileg elképzelt árból lefaragni, hogy a vevők érdeklődését felkeltse, akik Budapesten csupán 4, vidéken pedig 8 százalékot tudtak átlagosan alkudni.

A fővárost még mindig a befektetők uralják.

A vevők 41 százaléka befektetési céllal vesz lakás. Átlagosan 23,8 milliót költöttek ingatlanra.

Őket követik az első lakásukat vásárlók és a nagyobba költözők. Az elsőlakás vásárlók a forgalom 22 százalékát tették ki.

Minden harmadik ingatlan örökség volt

A budapesti eladók 38 százaléka szerint azért vált meg lakásától, mert nagyobbat szeretne venni. Az eladók negyede viszont éppen kisebbet keres, ők 111 négyzetméteres ingatlanokat adtak el átlagosan 30,4 millióért.

Két hónap kell az értékesítéshez Fotó: Szabó Gábor - Origo

Örökölt ingatlant az eladók 15 százaléka értékesített. Vidéken viszont minden harmadik eladott ingatlan örökség volt.

Az örökösök átlag 9,2 milliós áron váltak meg ezektől az ingatlanoktól.

Közel ugyanekkora arányt képviseltek a nagyobb lakásba vágyó eladók, akik 12 milliós átlagos áron váltak meg 63 négyzetméter körüli lakásaiktól. Minden ötödik eladó szeretne kisebb lakásba költözni, 112 négyzetméteres ingatlanokat adtak el 17,6 milliós átlagáron.