Szántó 1959-ben még fiatalkorúként állt bíróság elé nemi erőszak vádjával. Mikor a kinézett fiatal lány elutasította Szántó közeledését, a férfi az erdőbe csalta, ahol
levetkőztette, és megpróbálta megerőszakolni,
de a lány ellenállása végül célt ért, így a nemi erőszak nem valósult meg. A bíróság a vádat bizonyítottnak látta, de mivel Szántó kiskorú volt, megúszta felfüggesztettel.
„Tetszett egy kislány és udvarolni akartam neki. Együtt legeltettük a teheneket az erdőben és meg akartam csókolni.
Lehet, hogy kicsit rámenősebben tettem ezt,
már nem emlékszem, de nem téptem le róla a bugyit és a sliccemet sem húztam le. Gyanítom, hogy az akkori barátja bíztatására tett feljelentést ellenem Rozika, akivel kibékültünk, miután kijöttem a börtönből” – idézi a privatkopo.hu az ökölvívóedzőt.
Szántó nem a nemi erőszak miatt került börtönbe, azt az ügyet – tekintettel arra, hogy néhány héttel 18. születésnapja előtt történt a dolog – megúszta felfüggesztett büntetéssel, ám annak hatálya alatt újabb bűncselekményt követett el, és 1963-ban végül 10 és fél hónapra leültették. Ekkor egy utcai verekedésben okozott súlyos testi sértést, de nem ez volt az utolsó ügye.
A most 74 éves ökölvívóedző ellen most is folyik egy eljárás súlyos testi sértés miatt. 2014-ben
egy 80 éves bácsit vert meg,
többször gyomron és fejen ütötte egy szóváltás után. Az eset leírásában az is szerepel, hogy Szántó megharapta a bácsit, akit azért kezdett ütlegelni, mert a sértett az úton diót szedegetett, és az edzőnek ki kellett kerülnie. Ebben az ügyben még nincs ítélet.
Szántó 2006 és 2008 között a női ökölvívó-válogatott szövetségi edzője volt – ilyen múlttal már ez a tény súlyos kérdéseket vet fel –, pedig egy a szövetség elnökének, Csötönyi Sándornak írt levélben azt írták a panaszosok Szántóról, „Betegesen hiszi, hogy
a női nem egy elkorcsosult változata az állatoknak,
akik véleménye szerint csak a nemi vágy kielégítésére valók.”
Ebben a levélben, amit 26 edző, versenybíró és szülő írt alá, szó esik arról is, hogy a fiatal bokszolóknak rendezett táborokban rendszeresen megalázta a gyerekeket, szíjjal verette őket,
és bevezette a vesszőfutáshoz hasonló büntetéseket:
felállította a 20-25 gyereket egy sorba, a vétkesnek el kellett futnia a sor előtt úgy, hogy a sor tagjainak bele kellett rúgniuk. Aki nem rúgott elég erősen, azt Szántó a vétkesekhez hasonlóan végigfuttatta a sor előtt - részletek a Privátkopó cikkében.
A szövetség elnöke nem reagált a hozzá eljutott levélre, sőt ezután még másfél évig Szántó irányította a női válogatottat. Csötönyit annyira nem hatotta meg a levél, hogy Szántó 2009-ben Kovács Pál-díjat kaphatott, és azóta is a Papp László Ökölvívó Akadémia elnöke.