Mi jöhet a meglepő magyar adat után?

kitekintés meglepetés kilátások veszély
Vágólapra másolva!
Idén 2,1, jövőre 3,3 százalékos lehet a magyar GDP-növekedés a Takarékbank szerint. Az első negyedéves visszaesés csak technikai jellegű volt, az EU-s forráslehívás lassulásával függhet össze, mert közben más mutatók emelkedtek – mondták a szerdai sajtórendezvényén a bank elemzői.
Vágólapra másolva!

Nagyobb volt a visszaesés 2016 első negyedévében, mint amire számítottak, emiatt a korábbihoz képest csökkentette előrejelzését a Takarékbank.

A pénzintézet 2,5 helyett 2,1 százalékos hazai GDP-növekedésre számít, ami a régiós átlag alatt van.

A visszaesés azonban szerintük csak ideiglenes, 2017 után kieshetnek a mostani visszatartó tényezők. A Takarékbank arra az esetre készített előrejelzéseket, ha Nagy-Britannia az EU-tagja marad, a brexit ugyanis sokmindent felborítana a magyar gazdaságban is.

Jövőre gyorsulhat fel a magyar gazdaság

A Takarékbank szerdai sajtóeseményén Oszlay András azt mondta, az idei első negyedév több szempontból is szerencsétlen volt, mivel lezárult egy EU-s támogatási ciklus, ezzel lassult az uniós források lehívása, valamint az időszakban a korábbi évekkel szemben nem voltak jelentős autóipari beruházások Magyarországon. Mint mondta azonban, az esztendő hátralévő részében már felgyorsulhat a forrásfelhasználás, és az autóiparban is várható két nagy beruházás. Ezzel 2016 végére még lassulásra számítanak (2,1 százalékos növekedés),

jövőre viszont már 3,3 százalékos lehet a növekedés.

A régió más országaival kapcsolatban elmondta, három növekedési modell figyelhető meg: Magyarországon és Csehországban alacsony a bővülés, Horvátország inkább leszakadó, a többi ország gazdasága pedig dinamikusan növekszik. Oszlay András szerint a következő másfél évben csökkenhetnek az országok közötti különbségek.

Tartjuk a hiánycélt

Suppan Gergely, a Takarékban vezető közgazdásza elmondta: az előző negyedévben

Magyarországon csökkent a GDP,

más mutatók, például a fogyasztás, a lakásberuházások vagy az állam adóbevételei viszont a korábbi ütemben növekedtek, és javult a költségvetési egyenleg. A szakértő külön kiemelte a lakásberuházások gyors növekedését, ami a családi otthonteremtési kedvezménnyel, a csok-kal függ össze, az állami támogatásokkal különösen megéri új lakásokat építeni.

Ami a költségvetést illeti, a Takarékbank

nem számít a deficit komolyabb növekedésére a 2017-es, már választási évben sem,

szerintük a kormány tartani fogja az EU által előírt 3 százalékos GDP-arányos hiányt.

A GDP negyedéves összehasonlításban gyorsan növekedhet, a második negyedévben már egy százalék feletti, legfeljebb két százalékos növekedésre számít a Takarékban, köszönhetően például annak, hogy a következő hónapokban „felpörög az EU-s források lehívása."

Megjósolhatatlan a brexit hatása

Suppan Gergely hozzátette, Európában mindenhol javulnak a gazdasági kilátások. A növekedés egyik motorja az olcsó energia. Az ipari államok energia-egyenlege rendkívül magas, az állam a cégek és a háztartások is sokat spórolnak ezzel, a pénz befektetésekbe, fogyasztásba megy. Ehhez kapcsolódva a Takarékbank

nem számít komoly árnyomásra Magyarországon.

„A fogyasztásnál a jövedelmek átlagosan magasabbak, folyamatosan nő a különbség a kettő között. A megtakarítások mértéke rendkívül magas, ebben az is közrejátszik, hogy sokan tudták törtleszteni a hiteleiket" – mondta. A GDP és az államháztartási adatok alapján Suppan Gergely szerint „Magyarország megérdemli a felminősítést".

Újságírói kérdésre Suppan Gergely elmondta: az előrejelzéseiket arra az esetre készítették, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad, mivel a brexit mindent felboríthat, az előrejelzések jó részét el lehet felejteni. Mint mondta, a kilépés éveken keresztül éreztetné a hatását, az, hogy hogyan, attól függ, milyen feltételek mellett történik a szakítás. Ami egyelőre biztosnak látszik, az az, hogy

a brexit rövid távon jelentősen csökkentené a befektetések mértékét Magyarországon is.

Oszlay András hozzátette, hogy nem valószínű, hogy egy sikeres brexit-népszavazás után sokan kivándorolnának Nagy-Britanniába, kihasználva az utolsó alkalmat az ottani munkavállalásra. Szerinte a magyar munkavállalóknak nem is lenne életbiztosítás a kilépő Nagy-Britanniába menni, hiszen a brexit egyik célja éppen az, hogy csökkentsék az európai munkavállalók számát, másrészt nem valószínű, hogy sok új munkahely nyílna a brexit után a szigetországban.