A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat – derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból. Az év eleji átmeneti javulást követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend,
most újabb mélypont, 37 százalék
azok aránya, amelyek béren kívüli juttatással kalkulálnak. Tizenkét év óta a legalacsonyabb eredmény.
Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője szerint
az adótörvények módosítása miatt gondolták meg magukat a kkv-k.
Ez abból is látszik, hogy az Erzsébet-utalvány 25 százalékról 18 százalékra, a bérlet 18 százalékról 10 százalékra esett vissza.
Jövőre ugyanis évi 100 000 forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak
kedvező adóteherrel, miközben az utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből.
„A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag 8 éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó
helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak
– csakúgy, mint az Erzsébet-utalvány –, hanem az úgynevezett egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként” – tette hozzá a szakértő.
A különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis-és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg:
Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek 53 százaléka tervezi
béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak cafeteriával az átlagnál magasabb arányban, 45 százalékban.