Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés. A titkos szavazásban 170 képviselő vett részt, mindannyian érvényesen voksoltak. Áder János, a Fidesz–KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökére 39-en szavaztak.
Áder Jánost a második fordulóban választotta államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatás híján – eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot. Áder János a megválasztása után a páholyban fogadta a gratulációkat, köztük Orbán Viktor miniszterelnökét.
Még jelöltként megtartott beszédében Áder János azt mondta, hogy az elmúlt öt év megerősítette abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt, államfői munkája során pedig számos bizonyságát lelte ennek. A tapasztaltakból példaként említett egy kis faluban elért munkanélküliség-felszámolást, hazai vállalat sikerességét, magyar találmányokat, tudós-, orvos- és ápolói teljesítményeket. Az államfő a parlamentben, a köztársaságielnök-választást megelőző beszédében számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról.
Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként
mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz.
Kijelentette: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni. Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnök alaptörvényből következő külpolitikai mozgástere lehetőséget ad régóta húzódó vitás kérdések megoldására, lezárására is.
Erre példaként felelevenítette a Tomislav Nikolic szerb elnökkel 2012-ben folytatott budapesti tárgyalását, amelyen felvetette az 1944–45-ös bácskai vérengzéseket és a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös döntést, Tomislav Nikolic pedig úgy reagált, hogy elérkezett a megbocsátás és a megbékélés ideje.
A szerb államfővel kötött budapesti elvi megállapodás után 2013-ban született meg a szerb parlament döntése, amely elítélte a második világháború végén elkövetett atrocitásokat, majd Magyarország köztársasági elnökeként bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháború során magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen – idézte fel Áder, hozzátéve, hogy néhány hónap múlva pedig a szerb kormány hatályon kívül helyezte a magyarok kollektív bűnösségéről szóló 1945-ös határozatot.
Felszólalásában kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen
„épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös”,
parlamenti, kormányzati ciklusokon is átnyúlik. Az államfő megköszönte a képviselőknek, hogy a magyar parlament az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. Áder János beszédében köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, a baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltjének is, hogy vállalta a megmérettetést.
Végül utalt a jövő évi országgyűlési választásra, jelezve, hogy „a politikai viták zaja a következő hónapokban erősödni fog”. Azt kérte a képviselőktől, hogy e vita során gondoljanak a 200 éve született Arany Jánosra, aki a következőket mondta: „Aki azt mondja; én nem adok a hazának, amennyi tőlem telik, olyba veszem, mintha azt mondaná: én nem akarom, hogy legyen Magyarország. (..) Nem gondoltuk meg, hogy ha a haza nem lesz, akkor mi sem leszünk; nem lesznek ökreink, juhaink, nem lesznek házaink, földeink (...), nem leszünk mi magunk. Mert a haza ezekből áll. Most ez a kérdés: akarjuk-e, hogy éljen a haza, vagy sem?”
Helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják alkotmányos jogainkat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához – hangoztatta Majtényi László, a baloldali ellenzék által támogatott köztársaságielnök-jelölt. A volt ombudsman az elnökválasztás előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt.
Kijelentette azt is, hogy
szabad és szolidáris Magyarországot szeretne,
eszménye a minél kevesebb állam és a minél több szolidaritás. Majtényi László jelezte, az eddigi államfők közül Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót tekinti mintának, akik példát mutattak személyes autonómiából. Közölte: élne a lehetőséggel, hogy a köztársasági elnök törvényjavaslatokat terjeszthet a Ház elé.
A választás után az eredményt Kósa Lajos úgy értékelte, míg Áder János államfői beszédet mondott, addig Majtényi Lászlótól „virtigli ellenzéki aktivista” felszólalást hallhattak. Áder János köztársasági elnök, a Fidesz–KDNP államfőjelöltje a nemzet egységének kifejezésére hozott példákat, egyebek mellett a szerb–magyar történelmi megbékélésről – mondta Kósa Lajos, hangsúlyozva: a köztársasági elnöknek feladata, hogy a minden magyar szempontjából fontos ügyekben fellépjen. Közölte: az államfővé újraválasztott Áder János május 8-án tesz esküt.
„Jó mulatság volt, boldog ember vagyok” – így foglalta össze Majtényi László, hogyan érzi magát az elbukott államfőválasztás után. A baloldal jelöltje azt mondta, hogy néhány hónapja egy lyukas kétfillérest se adott volna azért, hogy ma mint vesztes köztársaságielnök-jelölt találkozhat a sajtóval. Gratulált Áder Jánosnak, és „az előzőnél sikeresebb öt évet” kívánt neki. Majtényi megköszönte a támogatóinak, civileknek és a baloldali pártoknak is a munkájukat. Úgy fogalmazott,
az ő története egy rendkívüli sikersztori,
hiszen ilyen együttműködésre a baloldalon még talán sosem volt példa.
Az 1959-ben született Áder János – volt házelnök, országgyűlési és európai parlamenti képviselő – második ciklusát kezdheti meg a Sándor-palotában. Újraválasztása május 10-től hatályos. Először 2012. május 2-án választotta őt elnökké az Országgyűlés, majd – a rendszerváltás utáni ötödik államfőként – 2012. május 10-én lépett hivatalba. Áder János nős, felesége Herczegh Anita, négy gyermekük van. Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt a tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
