Házkutatás volt az Audinál a dízelbotrány miatt

Ingolstadt, 2017. március 15. Rupert Stadler, Rupert Stadler, az Audi vezérigazgatója a német járműipari cég előző évi mérlegét ismertető sajtóértekezlet előtt a társaság ingolstadti székházában 2017. március 15-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Vágólapra másolva!
Házkutatást tartottak a Volkswagen (VW) csoporthoz tartozó Audi német autógyártó társaság ingolstadti központjában és több telephelyén. Az akciókban több mint 100 rendőr és ügyész vett részt.
Vágólapra másolva!

Az ingolstadti központban éppen akkor kezdtek házkutatást, amikor a társaság bemutatta 2016-os üzleti jelentését. Vizsgálódtak a többi között az Audi neckarsulmi üzemében, és a VW wolfsburgi központjában is.

Rupert Stadler az Audi vezérigazgatója a cég tavalyi mérlegét ismertető sajtótájékozatató előtt még nem sejtette, hogy hivatlan vendégeik lesznek Ingolstadtban ügyészek és nyomozók személyében. Az Audi árbevétele egyébként 1,5 százalékkal, az eladott autók száma 3,5 százalékkal nőtt 2016-ban. Forrás: MTI/EPA/Christian Bruna

A müncheni ügyészség közleménye szerint az eljárás mintegy 80 ezer, az Egyesült Államokban értékesített autóval kapcsolatos, amelyeket a gyanú szerint a károsanyag-kibocsátási értékeket meghamisító berendezéssel szereltek fel. Az eljárást ismeretlen tettes ellen indították csalás és jogsértő reklám gyanúja miatt.

A házkutatások révén legfőképpen azt igyekeznek tisztázni, hogy

ki tudhatott a kibocsátási értékeket meghamisító technológia alkalmazásáról,

és arról, hogy a cég hamis adatokat közölt-e gyártmányairól. Az úgynevezett dízelbotrány az Audinál kifejlesztett V6-3.0 típusú dízelmotorral működő, 2009 és 2015 között eladott kocsikat érinti.

Tegnap közzétette a francia versenyjogi, fogyasztóvédelmi és csalásellenes hivatal (DGCCRF) jegyzőkönyvét a motorok emissziós értékeiről a francia Libération című lap. A jegyzőköyv alapján január 12-én ügyészi eljárás indult a Reanult ellen, mert a gyár a gyanú szerint hasonló csaló szoftvert használt a dízelmotorjainál, mint a Volkswagen. A lap azt állítja, hogy a jegyzőkönyv a Renault egyes motorjainak teljesítménye közötti eltérésekre világított rá a próbapadon történt tesztelés és a valós körülmények közötti használat során. A Libération szerint az elmúlt hét évben mintegy 900 ezer járművet szerelhettek fel csaló szoftverrel.

A Renault gyár közleményében úgy reagált, hogy nem használtak csaló szoftvereket, és nem kíván egy folyamatban lévő eljárást kommentálni, kizárólag az ügyben eljáró vizsgálóbíróknak tartozik magyarázattal.

A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a vállalatcsoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.