Miközben a világ fejlettebb és fejlődő része is a tiszta energia felhasználásának irányába halad, továbbra is gondot jelent a talán leginkább bioemissziónak nevezhető metángáz-kibocsátás,
amelyet a szarvasmarhák produkálnak emésztési folyamataikhoz kapcsolódóan.
A metánproblémát nem lehet elég komolyan venni: írtunk arról, hogy egy nagyobb, tenger alatti készlet kiszabadulása önmagában is súlyos csapást jelentene az amúgy is megviselt klímának. A szarvasmarha-tartáshoz köthető nehézségekre most új megoldás született:
egy csekélyke hínár az étrendben szinte teljesen kiiktatja a jószágok metánemisszióját.
Az Irish Times számolt be az ausztráliai Queenslandben működő James Cook Egyetem kutatóinak eredményeiről, mellyel látványos csökkentést értek el a szarvasmarhák metánkibocsátásában. A kutatók munkája azért fontos, mert igazolt egy korábbi tapasztalatot: még 2012-ben figyelte meg egy kanadai farmer, hogy ha szarvasmarhái megeszik a szél odahordta hínárokat és más, tengermellékről származó növényeket,
egészségesebbek lesznek és megnő párzási időszakjuk is.
A kutatók most igazolták az empirikus megfigyelést: azt jelzik, hogy mindössze
2 százaléknyi szárított hínár táplálékba keverésével a szarvasmarhákhoz köthető bioemisszió akár 99 százalékkal is csökkenthető.
A kanadai farmer tapasztalatát egyébként egy korábbi vizsgálat is megerősítette, ennek végső alátámasztásaként értékelhető a mostani bejelentés.
A globális szarvasmarha-populáció nagyjából 1,5 milliárd példányt számlál, emésztésük során egy különleges erjesztési folyamat játszódik le, ennek egyik velejárója a metánkibocsátás. Érthető, ha az ír gazdálkodók üdvözölték az ausztrál tanulmány megjelenését. Egyik szakmai szövetségük vezetője máris arra szólított fel, hogy
haladéktalanul kezdjék meg a tanulmány eredményeinek átültetését a zöld sziget mezőgazdasági eljárásaiba.
Írországban nagy hagyománya van a hínár hasznosításának. Jórészt még mindig kézzel végzik összegyűjtését, és eddig döntően a tápanyagokban szegényebb termőföldek minőségének javítására használták.
Az ország nyugati partvidékén „dulse" vagy „dillisk" néven ismert növény egészségre gyakorolt kedvező hatását az írek régóta ismerik, a hínár felhasználása most új lendületet kaphat a fenntartható mezőgazdasági termelésben is. Ezzel pedig a klímaváltozás elleni harcban is jelentőset léphetnek előre: Írországban
a közlekedés mellett a mezőgazdasági tevékenység a legkártékonyabb a klímára nézve.