G. Fodor Gábor: Demográfiai háború van

Budapest, 2014. október 6. G. Fodor Gábor, az alapítvány stratégiai igazgatója a Századvég Alapítvány Nemzeti Érdek című folyóirata Budapest különszámának bemutatóján a budapesti Design Terminálban 2014. október 6-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Szerintem a család vagy bevándorlás kérdése az a mai európai csatatérnek egy sűrítménye, minden benne van, Európa jelene és a jövője is - ezt G. Fodor Gábor a Századvég Alapítvány elnöke mondta az Echo TV-ben hozzátéve: a brüsszeli bürokraták már nem vívnak szellemi vitákat, nem tájékozódnak, erőből próbálják elintézni a dolgot.

G. Fodor Gábor szerint egy demográfiai háború van, ami arról szól, hogy Európa népessége nőni vagy csökkeni fog. Ma egyértelmű, hogy csökken, amíg Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia népessége nő. Úgy fogalmazott, hogy

Azt is szokták mondani, hogy Afrika nem fog elférni Európában, mégis erre tesznek kísérletet a brüsszeli bürokraták. Az a kérdés, hogy milyen megfontolásból.

Az alapítvány elnöke szerint politikai és gazdasági érdekek állnak ennek hátterében. Egyrészről új fogyasztók kellenek, akik részben majd pótolják a munkaerőt is, másrészről már itthon is halljuk az Európai Egyesült Államok gondolatát, ami ellenségnek tekinti a nemzeti kereteket, a nemzeti kormányokat. Egyfajta nyitott társadalmon alapuló, új Európában gondolkodik, ami félretehetőnek tekinti a nemzeteket, és egy olyan politikai masszát hoz létre, amelyben akár

baloldali szavazókká is válhatnak a migránsok.

A bevándorláspárti erőkkel kapcsolatban elmondta, hogy a nyugat-európai értelmiségek körében egy sajátos tudatmódosulás ment végbe. Mint fogalmazott:

őket olyan kérdések foglalkoztatják, hogy hogyan lehetünk toleránsak, befogadóak, hogyan tudnak multikulti társadalmakat létrehozni, miközben nem veszik észre, hogy akik idejönnek, azok ránk rúgják az ajtót.

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A plakátkampánnyal kapcsolatban G. Fodor Gábor úgy fogalmazott, hogy a politikai érdekek logikája dönt. Szerinte ugyanis Brüsszelek nem a plakáttal van problémája, hanem azzal a feltételezéssel, hogy lehet, hogy nekünk van igazunk. Emlékeztetett, hogy senki sem gondolta korábban, hogy a multikat be lehet vonni a közteherviselésbe vagy, hogy a kerítés megállítja a migránsokat, csak a magyarok, és sikerült is nekik.