Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A magyar kormány a Juncker-bizottság utolsó bevándorláspárti kísérleteként értékelte, hogy a testület az Európai Unió Bíróságánál indított eljárást a Stop Soros! törvénycsomag ügyében.
A Magyar Nemzet megkereste az uniós bíróságot, ahol azt mondták, hogy egyelőre csak döntés született a bírósági eljárási szakasz megindításáról, így jelenleg további dátumok nem állnak rendelkezésre. Tudatták azt is, hogy nem befolyásoló az a tény, hogy a bel- és igazságügy kérdésében Magyarország pillanatnyilag több kötelezettségszegési eljárásban is érintett. Jogi szempontból különböző esetekről van szó – szögezték le.
A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság Magyarország esetében csak 2015 januárja óta összesen 19 alkalommal döntött felszólító levél küldéséről, indoklással ellátott vélemény kiállításáról vagy hazánk uniós bíróságra küldéséről a – migrációt is magában foglaló – bel- és igazságügy témájában.
Ez olyannyira kirívó adat, hogy a „második helyen álló" tagállamok – például Csehország vagy Spanyolország – mindössze tíz hasonló bizottsági lépést tudnak felmutatni.
Bár a bel- és igazságügyi kérdéskör meglehetősen tág (ide tartozik például a terrorellenes küzdelem vagy a szezonális munkát végzőkre vonatkozó szabályozás), Magyarország esetében a bevándorláspolitika van a brüsszeli céltábla közepén.
A legnagyobb nemzetközi érdeklődést is kiváltó döntés 2017 nyarán született, amikor is a testület Magyarországnak, Csehországnak és Lengyelországnak rótta fel a migránsok áthelyezésére vonatkozó tanácsi határozat figyelmen kívül hagyását, alig egy hónapon belül pedig indoklással ellátott vélemény formájában
sérelmezte, hogy az érintett országok továbbra sem tervezik a migránskvóták teljesítését.
A kérdés 2017 decemberében került az uniós bíróság elé, amelynek kijelölt főtanácsnoka a héten kellett volna, hogy nyilvánosságra hozza az ún. főtanácsnoki véleményét, ez azonban nem történt meg - írja a Magyar Nemzet.
A lap úgy tudja, hogy a magyar fél sem tudja a halasztás pontos okát, és egyelőre a további dátumokról sem kapott értesítést.
A bizottság 2018 júliusában az uniós menekültügyi és visszatérési jogszabályoknak való meg nem felelés miatt indított keresetet hazánk ellen az uniós bíróság előtt. Kifogásolta a tranzitközpontok működési elvét, mert a testület szerint a központok nem teszik lehetővé a menedékkérelem tényleges igénybevételét.
Junckerék múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy a Stop Soros! törvénycsomag miatti kötelezettségszegési eljárás is a következő, bírósági szakaszba lép.
Indoklásuk szerint a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervekkel. A bizottság egyúttal kötelezettségszegési eljárást indított a szerbiai határnál lévő tranzitzónákban lévő személyek helyzete miatt.
A fenti példák ellenére hazánk még mindig csak a középmezőnyben van, ha a tagállamokkal szemben indított, összes kötelezettségszegési eljárást vesszük számba.
2018-ban 1571 eljárás volt folyamatban: az éllovas Spanyolország ebből 97-et tudhatott magáénak, majd Németország következett nyolcvan esettel. Magyarország ötven eljárással szerepelt a listán.
Az ügyek javát a környezetvédelemre, mobilitásra, illetve a belső piac működésére vonatkozó kérdések tették ki, és a belügyi-migrációs dimenzió „csak" 145 eljárásra korlátozódott.
A Magyar Nemzet kérdésére Gát Ákos Bence kifejtette, hogy a kötelezettségszegési eljárás az Európai Bizottság klasszikus eszköze arra, hogy a testület „az uniós alapszerződések őreként" betartassa a tagállamokkal az európai jogot. Ideális esetben a bizottság szakmai tekintélyére is ügyelve, a számára meghatározott jogi kereteken belül jár el.
A szakértő szerint a kötelezettségszegési eljárások esetében a bizottság és az eljárás alá vont tagállam értelemszerűen jogi, illetve szakpolitikai vitában áll egymással, ugyanakkor a bizottságot szigorú eljárási keret köti. Ha pedig a felek nem jutnak megállapodásra, pluszgaranciát jelent, hogy a vitát nem egy politikai szerv, hanem egy bírósági fórum, az Európai Unió Bírósága dönti el.
A kötelezettségszegési eljárások lefolytatásához nem elég egy politikai vádakat megfogalmazó Sargentini-jelentés vagy bizottsági kommüniké, precíz jogi munkát kell végezni
– fogalmazott Gát, aki szerint a bizottság ezektől a kötöttségektől akart szabadulni, amikor 2014-ben a kötelezettségszegési eljárás mintájára létrehozta az úgynevezett jogállamisági mechanizmust, amiből hiányoznak az említett jogi, eljárási garanciák.
Ez teljes mértékben politikai jellegű eljárás, amelynek keretében a bizottság a „jogállamiságra" hivatkozva egy ország belpolitikájának minden területét felügyelni akarja,
túllépve saját hatáskörén, és nem utolsósorban megszegve az uniós jogot.
A két eljárás közötti különbségtételt árnyalja, hogy a Juncker-féle Európai Bizottság erősen átpolitizált jellege miatt a kötelezettségszegési eljárásokat is felhasználta ideológiai csatákhoz, amit a bevándorlással kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárások is mutatnak. A szakértő szerint a november 1-jével munkába álló, immár új összetételű Európai Bizottsággal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy a testület nagyobb pártpolitikai semlegességre törekedve visszaállítja-e szakmai tekintélyét.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság bejelentette, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi a migrációval összefüggő magyar jogszabályok szigorítása, az ún. „Stop Soros!" törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárást. Ezzel a bizottság szintet lépett a szuverenitássértések sorozatában, ugyanis közleményük szerint nemcsak a vonatkozó büntetőjogi és menekültügyi módosításokat, de az azok alapját képező Alaptörvény-módosítást is megtámadják a bíróságon.
Ez nyilvánvalóan jogi nonszensz, hiszen egy állam szuverenitásának alapköve, hogy alkotmányos szabályait szabadon állapítja meg
- írta gyorselemzésében az Alapjogokért Központ.
A központ szerint, ha a bíróság viszont elfogadja a bizottság érveit, akkor a jövőben az Európai Unióban teljesen felesleges lesz állami szuverenitásról beszélni, hiszen ezen az alapon az uniós szervek bármely tagállam bármely alkotmányi előírását felülírhatnák – akár például azt is, hogy Magyarországon a házasság férfi és nő köteléke, hogy Róma Olaszország fővárosa, vagy hogy Németország tartományokból áll.
A bizottság egész eljárása azért is érthetetlen, mert az Alaptörvény támadott rendelkezése éppen a genfi menekültügyi konvenció szabályát, az ún. „első biztonságos ország elvét" emeli alkotmányos szintre: azaz, hogy Magyarország csak olyan személyt fogad be menekültként, aki közvetlenül olyan területről érkezett, ahol élete veszélyben volt.
Szintén írtunk arról, hogy a kifutó bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker teljesítményét a Századvég gyakorlatilag elégtelenre értékelte. A Juncker-bizottság vezette Európai Unió eredménytelen volt több, az ő időszakában kicsúcsosodott válságszituáció megoldásában: így nem tudta az Európai Unió határain kívül tartani a migránstömegeket, ugyanakkor nem tudta a közösségen belül tartani az Egyesült Királyságot – a két súlyos kudarc „fémjelezte" igazán az Európai Bizottság utóbbi éveit, ami a Bizottság főemberének és „arcának", Junckernek is a saját személyes felelőssége és súlyos vezetői balsikere.
