Meghalt Fekete György

Fekete György a MMA 2017-ben leköszönő elnöke

Meghalt Fekete György, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke.

Meghalt Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tiszteletbeli elnöke.

Fekete György a MMA 2017-ben leköszönő elnöke Fotó: Polyak Attila - Origo

Az Origo 2017-ben készített interjút Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia leköszönő elnökével.

Fekete György 87 éves volt, szerdán érte a halál.

A tiszteletbeli elnököt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti

- közölték. Fekete György több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális, közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta.

Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette „a magyar kultúra csúcsintézményét”, az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta.

Fotó: Polyak Attila - Origo

A Magyar Érdemrend nagykeresztje ünnepélyes átadásán, 2017-ben Fekete Györgyöt Orbán Viktor miniszterelnök

a magyar kultúra elszánt és kipróbált harcosaként, művészként, kultúrpolitikusként, az MMA kiépítőjeként és őreként köszöntötte.

Kiemelte, hogy Fekete György nem is egy, de legalább két életműnyi munkát végzett el: 1994-ben egy teljes művészi és kultúrpolitikai életpálya után nyugdíjba vonult, mégis előbb országgyűlési képviselő lett, a KDNP alelnöke, az elmúlt hat évben pedig felépítette „Magyarország legjelentősebb kulturális intézményét”, a Magyar Művészeti Akadémiát. A kormányfő elmondta, hogy a kultúra nemzeti identitásunk megtartásának küzdőtere, és ennek az arénának Fekete György „igazi veteránja” volt.

Fekete György 1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál, irányító tervezőként. Ebben az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt.

1964-ben önálló műtermet létesített,

amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei fogalmazódtak meg. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy 30 országban 170 kiállítási terve valósult meg Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökeként beszédet mond Prutkay Péter Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Grafikáktól a dobozképekig című kiállításának megnyitóján a Pesti Vigadóban 2017 januárjában Forrás: MTI/Máthé Zoltán

1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, ugyanebben az időszakban a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt. 1990 és 1994 között Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt (1993–1994) a Nemzeti Kulturális Alapnak.

1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt. Újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a Magyar Örökségeket megnevező bizottságnak. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei könyvsorozatban jelentek meg, 18 kötetben.

Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat forgatókönyvének volt írója és műsorvezetője. Tagja volt a Szent Korona Tanácsnak.

2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén születésnapja tiszteletére jelent meg Dvorszky Hedvig: Fekete György belsőépítész, iparművész című könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé – Számadás a vándorútról címmel.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011. novembertől a köztestületté vált intézmény első majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke volt.

1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben Érdemes Művész lett. 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét. 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét és ebben az évben nyerte el a Ring Alapítvány Díját és a Prima díjat. 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és lett Zala megye díszpolgára. Fekete György 2018-tól a Nemzet Művésze volt. 2019-ben pedig Hegyvidék díszpolgára lett.