Még mindig keresik a 410 éve meggyilkolt francia király fejét

1589-ben Bourbon Henriket váratlanul francia királlyá koronázták

IV. Henrik 1610. május 14-én éppen Párizs egyik forgalmas utcáján hajtatott a királyi palota felé, amikor egy fanatikus katolikus merénylő, bizonyos Francois Ravaillac felugrott hintójára és leszúrta a védtelen királyt. A szerzetes tőrrel végzett a rendkívül népszerű, navarrai származású uralkodóval. Alattvalói mindig is „jó királyként" tekintettek rá, aki egyszer fennhangon azt hirdette, hogy addig nem nyugszik, amíg nem fő vasárnaponként minden francia fazekában egy tyúk.

Az esküvője napját soha nem felejti el a történelem

Bourbon Antal, Vendôme hercege és III. Johanna, Navarra királynőjének gyermeke 1553. december 13-án született Franciaország déli részén, Pauban. Henrik tehát Navarrából, a kálvinista államvallás déli fellegvárából származott, ami számos bonyodalmat okozott az életében.

A fiatal Navarrai Henrik portréja Forrás: Wikimedia Commons/Pierre Dumonstier/Bibliothèque en ligne Gallica

Bár katolikusnak keresztelték, később azonban protestáns nevelést kapott,

ezért már tízévesen csatlakozott a hugenottákhoz, és az ő oldalukon vett részt a kibontakozó vallásháborúban. Még csak 19 éves volt, amikor apja halála után 1572-ben megszerezte a navarrai trónt. Júniusban koronázták meg, két hónap múlva pedig már meg is nősült: hatalmának megszilárdítása jegyében, politikai okból vette nőül Valois Margitot, IX. Károly francia király testvérét.

A házasság nem titkolt célja a vallásháború békés rendezése volt, de már az esküvő napja is véres mészárlásba torkollott.

Henrik és első felesége, Valois Margit Forrás: Wikimedia Commons/ http://derniersvalois.canalblog.com/archives/marguerite_de_valois/p0-0.html

Anyósa, a szigorú katolikus Medici Katalin és a francia király titokban elrendelte a Párizsba érkező több ezer protestáns lemészárlását; a Szent Bertalan éjszakáján lezajlott vérengzés ami alapjaiban megváltoztatta az uralkodó sorsát is.

Ha meg akart menekülni a hugenottákat támogató Henrik, akkor nem tehetett mást, mint hogy névlegesen áttér a római katolikus hitre.

Szabadságát és életét csak így tudta megmenteni, ám a francia udvar biztos akart lenni abban, hogy tartja magát a fogadalmához, ezért közel négy évig házi őrizetben tartották.

Komoly problémának tűnt Henrik trónra emelése

Henrik képtelen volt egy olyan vallással azonosulni, amivel nem értett egyet. Gondos előkészületek után 1576-ban megszökött Párizsból, hogy visszatérhessen a protestánsok közé.

IV. Henrik egyre közelebb került a francia trónhoz Forrás: Wikimedia Commons/Musée national du Château de Pau

Hamarosan újra a hugenották oldalán háborúzott.

III. Henrik oldalán részt vett a francia vallásháborúban és egyre közelebb került a francia trónhoz. Uralkodói esélyei 1584-ben erősödtek meg, amikor elhunyt Ferenc, Anjou hercege. Miután nőági leszármazott a korabeli törvények szerint nem örökölhette a koronát, Bourbon Henrik lett IX. (Szent) Lajos legidősebb leszármazottjaként a király legközelebbi örököse.

IV. Henrik sokáig a hugenották mellett harcolt Forrás: Wikimedia Commons/Musée de l'Histoire de France

Bár a törvény tisztán fogalmazott, Henrik protestáns meggyőződése azonban komoly problémát okozott,

ami miatt még egy főrangú személy szállt be a francia trónért folyó harcba. Guise Henrik herceg a katolikus párt támogatásával követelte a királyi címet; küzdelmeik hamarosan a „három Henrik csatája" néven váltak ismertté.

A megbuktatásától tartó III. Henrik Navarrai Henrikkel, a hugenották vezérével bocsátkozott alkudozásokba: megígérte, hogy a katolizálásért cserébe trónörökösnek ismeri el Forrás: Wikimedia Commons/Jean Rabel/Bibliothèque en ligne Gallica

A Bourbon jelöltet kezdetben a Katolikus Liga ellen fellépő I. Erzsébet angol királynő is támogatta, de mellé szegődötta szerencse is: III. Henrik francia király először kivégeztette Guise herceget és fivérét, majd 1589. augusztus 2-án ő maga vált merénylet áldozatává. A gyermektelen uralkodó Navarrai Henriket jelölte meg utódjául.

Több sorsfordító döntést is hozott

Noha Henrik előtt ezzel megnyílt az út a francia trón megszerzésére, azonban mégsem tudta azt elfoglalni, mert II. Fülöp spanyol király és a Katolikus Liga eredményesen megakadályozta trónfoglalási kísérletét.

1589-ben Bourbon Henriket váratlanul francia királlyá koronázták Forrás: Didier Descouens

Navarrai Henrik azonban bölcs politikusként fontos és sorsfordító döntést hozott: közel 21 évvel Szent Bertalan éji vérengzés után, 1593. június 25-én ténylegesen is áttért a katolikus hitre.

Tudta, hogy ezzel a lépéssel feladja az angol szövetséget és elárulja a hugenottákat, de tisztában volt azzal is, hogy csak így tudja megszerezni a francia koronát. Ekkor hangzott el a híres, szállóigévé vált mondása is, miszerint „Párizs megér egy misét!".

IV. Henrik legfontosabb feladatának a vallásháború lezárását gondolta Forrás: A-Tableau(x)/Studio Sebert/Nicolas Baullery

Bourbon Henriket a következő év februárjában, a chartres-i székesegyházban koronázták francia királlyá. Az új uralkodó azonban nem felejtette el II. Fülöp intrikáit, ezért 1595-ben hadat üzent Spanyolországnak,és több győzelmet aratott a spanyol király hadserege felett.

Az 1598-as nantesi ediktummal szabad vallásgyakorlást biztosított a hugenották számára, és véget vetett az 1562 óta tartó vallásháborúnak.

Bourbon Henrik 16 évig uralkodott Franciaországban Forrás: Wikimedia Commons/Frans Pourbus

A király általános amnesztiát hirdetett, és megtiltotta a múlt eseményeinek megvitatását. Az új uralkodó a harcok helyett a békés fejlődést szorgalmazta, igyekezett felvirágoztatni az országot és elsősorban diplomáciai úton próbálta meg fenntartani Franciaország kontinentális erejét.

Alattvalói a „jó király" névvel illették, aki utakat és csatornarendszereket építtetett, elősegítette a szellemi élet fejlődését, valamint a századforduló építészetének és művészeti életének fellendülését.

Néhány korabeli forrás szerint azt is megfogadta, hogy uralkodása alatt nem lesz olyan ember a királyságban, aki nem tud csirkét vagy tyúkot tenni a fazékba minden vasárnap.

Végül a vallási fanatizmus áldozata lett a király

Bourbon Henriket szemmel láthatóan jobban érdekelték a szép nők, mint a vallási kérdések. Kétszer nősült: Valois Margittal kötött házasságát 1599-ben VIII. Kelemen pápa felbontotta, egy évre rá pedig feleségül vette Medici Máriát, I. Ferenc toszkánai nagyherceg lányát.

Medici Mária, Bourbon Henrik második felesége Forrás: Wikimedia Commons/Frans Pourbus le Jeune

Az uralkodónak hat törvényes és kilenc törvénytelen gyermeke született, a történelmi források hat szeretőjének jegyezték fel a nevét.

A protestáns és katolikus hit között egyensúlyozó Henrik végül a vallási fanatizmus áldozata lett: 1610. május 14-én egy fanatikus szerzetes ugrott fel a hintójára, és háromszor szúrta bele a kését a védtelen király mellkasába.

A merénylő, Francois Ravaillac, megszállottan hitte, hogy Henriknek katolikus hitre kell térítenie a hugenottákat, de a király egyszer sem fogadta őt és nem hallgatta meg az elképzeléseit.

A merénylet Gaspar Bouttats művén Forrás: Wikimedia Commons/Gaspar Bouttats

A merényletben az uralkodó életveszélyesen megsérült, és már nem tudták megmenteni az életét.

A támadót rövid időn belül elfogták akire szörnyű halál várt rá: a Gréve téren felnégyelték, és családjának megtiltották a Ravaillac családnév használatát. A rendkívül népszerű király halála után a második felesége, Medici Mária uralkodott Franciaország felett, akit az 1617-ben a nagykorúvá lett XIII. Lajos követett a hatalomban.

IV. Henrik második feleségével és négy gyermekükkel. Az uralkodó a leendő francia királyt, XIII. Lajos öleli át a bal karjával Forrás: Wikimedia Commons/Musée de l'auditoire

IV. Henrik azonban nem nyugodhatott békében:

az 1789-es francia forradalom vérzivataros éveiben feltörték a sírját és elrabolták a koponyáját Az eltűnt királyi koponya hollétéről azóta is folyik a vita.