Pótolhatatlan vakáció-A járványhelyzet hatása a gyermekekre

A sportolás, strandolás, a kirándulások által gazdagított tudás is nagyon fontos.

Elkezdõdött a vakáció és megérkezett a jó idõ is. A természet mindent megad nekünk, ami kell. Ezzel együtt bizonyos, hogy ez a nyár legfeljebb csak hasonlít majd a régi szép idõkben megszokotthoz. Dr. Riegler Ilona a Heim Pál Kórház Mentálhigiéniai Központjának osztályvezetõ fõorvosa elmondta a XIII. kerületi Hínöknek, milyen hatással van a járványhelyzet a gyermekekre.

Dr. Rigler Ilona pszichiáterrel, a Heim Pál Kórház Mentálhigiéniai Központjának osztályvezetõ fõorvosával megpróbáltunk visszatekinteni az elmúlt hónapok fõ kihívásaira, és számba venni, hogy az elõttünk álló hetekben a gyerekes családok mivel tudják legalább némileg kompenzálni az elszenvedett frusztrációkat és veszteségeket. A szakember a legkisebbekkel kezdte egy érdekes tapasztalata kapcsán. Mikor némi „udvarlással" és mosollyal sem sikerült egy viszont-mosolyt kicsikarni egyik páciense egy év körüli testvérébõl, rájött, hogy a maszk alatt a kicsi nem látja a mosolyát. Az ilyen korú gyerekek idegeneket szinte csak maszkban láttak: az arcról olvasás, az érzések mimikával való kifejezése számukra nem magától értetõdõ. Ennek a késõbbi következményeit ma még nem tudhatjuk.

Ami az óvodásokat illeti, talán õk a járványhelyzet legnagyobb vesztesei. Ez a kor a szülõktõl való részbeni eltávolodásról szól. Most azonban otthon kellett lenniük, és nagyobb testvérek esetén igencsak hátrányos helyzetben, mert az online oktatás miatt a szülõk idejük legnagyobb részét velük voltak kénytelenek tölteni.

Ráadásul maguk is online dolgoztak, és rájuk szakadt a háztartás minden nyûge. Az óvodás került „talonba", rá jutott a legkevesebb idõ. A kisiskoláskor az olvasás, írás, számolás alapjainak elsajátítása mellett a szocializáció idõszaka. Ez és az alapvetõ készségek elsajátítása is csorbult. A szülõ másképp mondta kanyarítani az a betût, és jutott el a végeredményhez a matematikában, mint a tanító néni, ez nem egy családban vezetett vitákhoz.

A felsõsök és a középiskolások számára jó ürügy volt az online tanulás, hogy naphosszat a kütyün lógjanak, ez szintén feszültségeket generált.

Ahol több az ilyen korú gyerek, a szülõk igencsak megterhelõ beruházásra kényszerültek, hogy maguknak és mindegyik csemetéjüknek biztosítsák az online tanuláshoz szükséges technikai hátteret. Ha a munkájukat is elvesztették, ez még nagyobb frusztrációt okozott. A létbizonytalanságot és a fertõzéstõl való félelem okozta feszültséget kimondva, kimondatlanul minden gyerek megérzi.

A sportolás, strandolás, a kirándulások által gazdagított tudás is nagyon fontos. Forrás: https://loflerdavid.hu/

És akkor még nem is beszéltünk a nagyszülõktõl és a távolabbi rokonoktól való elszakítottságról, amit a nagyobb gyerekek is nehezen viseltek, a két-három évesek pedig nem is érthették, miért nem tudnak velük találkozni. A nagyobbaknak a kortársak távolléte jelentett nagy veszteséget.

Szerencsére vannak családok, amelyeknél volt pozitív hozadéka az elmúlt hónapoknak. Elmaradt a napi rohanás, a szülõk jobban megismerték gyerekeiket, a testvérek összecsiszolódtak.

Bár sok szülõnek nem maradt szabadsága, dr. Rigler Ilona azt tanácsolja: amennyire lehetséges, igyekezzenek felhõtlen élményeket adni csemetéiknek. Pótolják az elmaradt együttléteket más gyerekekkel, rokonokkal, ismerõsökkel. Lehet, hogy kicsit elmaradtak a tanulásban, de az iskolai tananyag várjon szeptemberig. A sportolás, strandolás, a kirándulások által gazdagított tudás is nagyon fontos, és ezekre éppen a nyár adja a legjobb alkalmat

(Forrás: XIII. kerüeti Hírnök)