Emelkedett a tengeri rablások száma Ázsia egyik legfontosabb tengerszorosában

A Szingapúri-szorosban 2021 első felében nőtt a hajókon elkövetett fegyveres rablások száma, amelyek többsége nagyobb hajókat, leginkább teherhajókat érintett. A részletekről és az okokról a ChannelNewsAsia és a Ship-Technology.com adott hírt.

A Szingapúri-szoros egy 114 kilométer hosszú, 16 kilométer széles szoros a nyugati Malaka-szoros és keleten a Dél-kínai-tenger között.

A szoros évszázadok óta Ázsia egyik legfontosabb hajózási útvonala.

Az európai gyarmatosítás kora előtt fontos kereskedelmi övezetnek számított, mivel az Indiai-óceánt kötötte össze Kínával.

Az európaiak érkezése és Szingapúr 1819-es megalapítása óta a szoros a világ egyik legforgalmasabb hajóútjává vált, évente körülbelül 100.000 hajó halad át itt.

Idén januártól júniusig összesen 20 fegyveres rablás történt a Szingapúri-szorosban,

szemben az egy évvel korábbi azonos időszak 16 esetével - derül ki a tengeri információmegosztó központ közzétett adataiból.

Az év első hat hónapjában 37 fegyveres rablás történt Ázsiában, szemben az előző év azonos időszakában történt 57 esettel, és kevesebb esetet jelentettek olyan helyekről is, mint India, Indonézia, a Fülöp-szigetek és a Dél-kínai-tenger.

A fentiek alapján elmondható, hogy a térségben (a Szingapúri-szoros kivételével) 35 százalékkal csökkent az incidensek száma - közölte az ázsiai hajók elleni kalózkodás és fegyveres rablások elleni küzdelemről szóló regionális együttműködési megállapodás (ReCAAP) információmegosztó központja.

Masafumi Kuroki, a központ ügyvezető igazgatója szerint továbbra is aggodalomra ad okot a Szingapúri-szorosban a hajók fedélzetén történő incidensek "folyamatos előfordulása", és hozzátette, hogy ezek valószínűleg folytatódnak, ha az elkövetőket nem tartóztatják le.

A Szingapúri-szoros Forrás: Wikipedia

A Szingapúri-szorosbeli esetek közül 16 a forgalomelválasztó rendszer (TSS) keleti sávjában, az indonéziai Bintan sziget Tanjung Pergam előtti vizeken történt.

Az ügyvezető igazgató a riportereknek tartott virtuális sajtótájékoztatón elmondta:

Ez már nem piti lopás, hanem súlyosabb bűncselekmény, hiszen az elkövetők késekkel és más fegyverekkel vannak felfegyverkezve, amikkel a legénységet fenyegetik, sok esetben pedig megsebesítik őket."

Hozzátette, hogy néhány incidens szinte egy időben történt különböző helyszíneken, ami arra utal, hogy valószínűleg több elkövetői csoportról van szó.

„Kiemelten fontos a part menti államok bűnüldözési erőfeszítéseinek megerősítése" – mondta Kuroki.
Megjegyezte, hogy a három part menti állam - Indonézia, Malajzia és Szingapúr - bűnüldöző szervei már együttműködnek, és reméli, hogy továbbra is "fokozzák a koordinációra és együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket."

A ReCAAP szerint azonban összességében javulás tapasztalható a régióban.

Az incidensek mintegy 70 százaléka az alacsony szintű kategóriába tartozott, ahol az elkövetők nem voltak felfegyverkezve, és a legénységnek nem esett bántódása.

Szingapúr, Marina-öböl Forrás: shutterstock.com/MOLPIX

Az elmúlt néhány évben a tényleges és megkísérelt emberrablások száma is csökkent, az elmúlt hat hónapban nem történt egy sem - jegyezte meg a ReCAAP.

Hozzátette azonban, hogy

a tavaly januári emberrablásért felelős Abu Szajjáf-csoport még mindig szabadlábon van.

Ez egy dzsihádista fegyveres és kalóz-csoport, amely a szunnita iszlám vahabita doktrínáját követi. 1991-ben alakult, hogy a filippínó muszlim kisebbség függetlenségére törekedjen, és váltságdíjért emberrablást alkalmaz.

Így "továbbra is magas a hajók személyzetének elrablásának kockázata, különösen a Sulu és a Tawi-Tawi közeli vizeken lévő területeken" - közölte a szervezet.

"Tavaly, amikor a koronavírus tombolt a térségben, az incidensek száma megnőtt Ázsiában, míg az idei év első hat hónapjában csökkenő tendencia figyelhető meg."

"Így nehéz megmondani, hogy van-e bármilyen hatása a világjárványnak a kalózkodásokra" – mondta az ügyvezető igazgató.

A Szingapúr közelében elkövetett kalóztámadások nemcsak az indíték, hanem az elkövetők tekintetében is alapvetően különböznek a régió többi részén zajló támadásoktól.

Jonathan Moss, a DWF tengeri és hajózási részlegének vezetője elmondta, hogy a legtöbb támadást gazdasági okokból hajtják végre.

"Szingapúr egy nagyon gazdag szigetállam" – hangsúlyozta Moss. "A Szingapúrban kikötő hajók hatalmasak és a súlyúk is jelentős, a szállított rakományaik pedig nagyon értékesek."

További okok lehetnek a szoros földrajzi elhelyezkedése, a sok sziget, amelyeket nehéz hatékonyan ellenőrizni, a nagy forgalom és a társadalmi-politikai tényezők.

"A kalózkodás mindig a térség társadalmi és gazdasági viszonyait tükrözi" - magyarázza Max Williams, az ARC tengerbiztonsági vállalat operatív igazgatója.

"Ha tehát munkanélküliség vagy egyéb problémák merülnek fel, például a halállomány kimerül, a tengeri bűnözés megélhetési lehetőséget kínálhat" - tette hozzá.