Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kína ígérete szerint még idén nagyjából három százalékkal csökkenti az energiaintenzitását, annak érdekében, hogy az ország valóban elérhesse az általa is elfogadott éghajlatvédelmi célokat.
Miután az év első felében 30 szárazföldi régióból csak 10-ben sikerült elérni a kitűzött energetikai célokat,
a tartományi hatóságok az elmúlt hónapok során fokozták a kibocsátási korlátozások végrehajtását.
A magasabb szénárak és a szűkös kínálat egy olyan országban, mint Kína, amelynek energiaellátása túlnyomó részt a széntüzelésű energiától függ, már a téli fűtési szezon beállta előtt is energiahiányhoz vezettek.
A gyakori áramszünetek azért következtek be, mert Kína szén-dioxid-szabályozásának visszaállítását akadályozta az ipari fellendülés a világjárvány idején."
- írták a Morgan Stanley elemzői az ügyfeleiknek kiadott tájékoztatójukban.
„Ha a termeléscsökkentések elhúzódnak, az idei negyedik negyedévben egy százalékponttal csökkenhet az anyaggyártás által meghatározó GDP növekedés."
Habár Kína gazdasága tavaly gyorsan kilábalt a Covid-19 járványból, a legutóbbi adatok ismét visszaesést, lassulást mutatnak a világ második legnagyobb gazdaságában.
A termeléskorlátozást az acél-, alumínium-, és cementipar is megsínylette: az alumíniumgyártási kapacitás mintegy 7 százalékát felfüggesztették, a nemzeti cementgyártást ez mintegy 29 százalékban érintette, de ellátási zavarokkal szembesülhet a közeljövőben a papír- és az üveggyártás is a Morgan Stanley szakértői szerint.
A Nomura japán pénzügyi társaság elemzői drasztikusabb jövőt vetítettek előre:
A világ második legnagyobb gazdaságában és legnagyobb gyártójában bekövetkezett áramellátási sokk a globális piacokat is megfertőzheti."
"Az ellátási sokk miatt tovább csökkentettük a harmadik és negyedik negyedéves GDP-növekedési előrejelzésünket éves szinten 5,1 százalékról 4,7 százalékra, illetve 3 százalékról 4,4 százalékra."
Kína a 2021-es gazdasági növekedési célját 6 százalék fölött határozta meg.
"Az áramkimaradások fő oka a szénellátás hiánya" - mondta egy kínai elemző, hozzátéve, hogy az ország legfőbb exportőrének számító Indonéziából érkező behozatalt a rossz időjárás nehezíti és lassítja.
A világ legnagyobb energiafogyasztójaként számon tartott ország vezetése hangsúlyozta, hogy 2030-ra tervezi elérni a szén-dioxid-kibocsátásának csúcsát, majd 2060-ra pedig nettó nullára szeretné ezt csökkenteni.
Az áramkimaradás, amely az elmúlt hetekben a keleti és déli partvidék kulcsfontosságú ipari központjainak gyártóit sújtotta, mostanra az északkeleti részeken a lakossági szektorra is átterjedt.
Liaoning tartomány vezetője közölte, hogy energiatermelése július óta jelentősen csökkent, és az ellátási hiány a múlt héten "súlyos szintet" ért el főleg a csökkenő szélenergia miatt.
A múlt héten a vezetés az ipari vállalatok mellett már az otthonokra is kiterjesztette az áramszüneteket.
A tartománybeli Huludao városa arra kérte a lakosokat, hogy a 10 és 12, 15 és 16, valamint 19 és 20 óra közötti csúcsidőszakokban ne használják a nagy energiaigényű elektronikai eszközöket, például a vízmelegítőket és a mikrohullámú sütőket.
Az északkeleti Heilongjiang tartomány Harbin városának egyik lakosa a Reutersnek elmondta, hogy sok bevásárlóközpont a szokásosnál korábban, 16 órakor már bezár.
A Nomura figyelmeztetése szerint a Kína szinte teljes területét érintő áramkimaradások a globális piacok számára is fájdalmat fognak okozni, jelentős hiány keletkezhet emiatt textíliákból, játékokból, bútorokból és gépalkatrészekből is.
A hiány enyhítése érdekében a kínai Nemzeti Energiahivatal felszólította a szén- és földgázipari vállalatokat, hogy növeljék a kitermelést,
hogy az országnak elegendő energiakészlete legyen az otthonok melegen tartásához a téli időszakban - közölte vasárnap a szabályozó hatóság.
A múlt héten a legnagyobb kínai széntermelők találkoztak, hogy megpróbálják megoldani az ellátási hiányt és megfékezni az áremelkedést.
