Az MNB a klímaváltozással kapcsolatos zöld átállást és a pénzügyi szektor digitális átállását is segíti

Több pénzintézet is megvizsgálja az adásvétel előtt, mennyi hitelt folyósítana az adósnak.

Az MNB makroprudenciális keretrendszerének köszönhetően a bankrendszer a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk alatt is stabilan és túlzott eladósodásra utaló jelek nélkül töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét, a fizetési moratórium lejárta után azonban a kockázatok várható növekedésének kezelése kiemelt figyelmet igényel. Az MNB makroprudenciális politikája keretében a klímaváltozással kapcsolatos zöld átállást, valamint a pénzügyi szektor digitális átállását is segíti - olvasható az MNB közleményében.

Az MNB publikálta 2021. évi Makroprudenciális jelentését, amely az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseit, a piaci szereplők alkalmazkodását és a szabályozói lépések szélesebb körű gazdasági hatásait mutatja be.

Kiemelt témaként foglalkozik a klímaváltozás potenciális rendszerkockázati következményeivel és azok lehetséges kezelésével,

valamint a pénzügyi intézmények versenyképességének növeléséhez szükséges hazai adatvagyon hozzáférhetőségének kérdéseivel.

A 2021-es kiadvány a következő fő üzeneteket tartalmazza:

1. Az újonnan nyújtott hitelek tekintetében továbbra sem látható azok jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) és hitelfedezeti mutató (HFM) szerinti korlátok közelében történő csoportosulása.

Az MNB továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a moratórium alatt álló hitelállományból eredő potenciális kockázatokat,

és a monetáris politikai fordulatra is tekintettel a még fennálló, rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel-állomány folyamatosan mérséklődő kamatkockázatát. Emellett nyomon követi az – egyelőre főként a személyi hitelezés terén – egyre nagyobb teret nyerő digitalizált hitelezési csatornákat is, amelyek tekintetében magasabb hitelkockázat jelenleg nem azonosítható. A jelentés vizsgálja az első lakásvásárlókra vonatkozó önerőelvárás mérséklésének nemzetközi gyakorlatát, mivel ezen ügyfelek kisebb megtakarításuk miatt nehezebben tudják a lakásárakkal együtt növekvő szükséges önerőt előteremteni. Magyarországon a fiatalabb korosztályok esetén a HFM korlát első lakásvásárlókra vonatkozó, nemzetközi tapasztalatoknak megfelelő 5-10 százalékponttal való esetleges emelése évente akár 20 ezer ügyfél lakáshoz jutását könnyíthetné meg.

Illusztráció Forrás: Pixabay

2. A bankrendszer likviditási pozíciója továbbra is stabil,

a bankszektor likviditásfedezeti rátája(LCR) a koronavírus megjelenése óta folyamatosan emelkedik,

elsősorban a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően. Az intézmények lejárati eltérését korlátozó nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) elvárás EU-szinten 2021. júniusban lépett életbe, de bevezetése a hazai bankok számára az MNB saját hatáskörben bevezetett finanszírozási elvárásaira is tekintettel nem igényelt jelentős alkalmazkodást.

3. A Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) előírás a stabil forint források arányának
növelése mellett segíti a hazai jelzáloglevél-piac fejlődését, melyet a 2021 nyarán meghozott módosítások is erősítenek.

Zöld céljai mentén az MNB lehetővé tette a zöld jelzálogalapú forrásokkedvezményes figyelembevételét a JMM számításakor.

Ez támogathatja a hazai lakásállomány energetikai jellemzőinek javulását és a jelzáloglevél-befektetők körének szélesítésével a bankok stabil finanszírozását is. A pénzügyi stabilitás további erősítése és a szektorszintű forint lejárati összhang növelése okán 2022. október 1-jétől a JMM elvárt szintje további, a jelzáloglevél-piaci likviditást támogató intézkedések mellett 25-ről 30 százalékra nő.

4. Az MNB 2020-as rendes éves felülvizsgálata során nem változott a rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII) köre. Az azonosított bankoknak 2022-től kell megkezdeniük a koronavírus-járvány alatt feloldott tőkepuffereik újbóli, 2024-ig tartó fokozatos felépítését, ami támogatja a banki
hitelezési kapacitás fenntartását a gazdasági kilábalás időszaka alatt. A Magyar Bankholding integrációjának szorosabbra fűzésével rendszerkockázati szempontból a második legjelentősebb bankcsoport jön létre a hazai bankszektorban, ami jelentős átrendeződéshez vezet majd a rendszerszinten jelentős intézmények körében.

5. Az MNB 2021-ben továbbra sem várja el a kockázatos (problémás és devizában denominált) kereskedelmiingatlan-finanszírozási projekthitelekkel összefüggésben előírt rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) tartását. A járványhelyzetre tekintettel hozott döntés biztosította, hogy a hitelintézetek gazdaság újraindításához szükséges hitelezési kapacitása ne mérséklődjön.

A fizetési moratórium lejártát követően azonban a nemteljesítő hitelállományok növekedése várható,

különösen a válságnak leginkább kitett ágazatokban. Ezért a kockázatok moratórium lejárta utáni alakulásától függően szükséges lesz döntést hozni az SyRB újraaktiválásának módjáról és időzítéséről, beleértve a figyelembe vett kockázatos portfoliók körének esetleg kiterjesztését is.

A hitelfelvétel egy komoly döntés, ezért érdemes minden eshetőséget átgondolni, mielőtt belevágunk. Fotó / Shutterstock

6. Az éghajlatváltozással járó tartós környezeti változások reálgazdasági veszteségeket és közvetetten pénzügyi stabilitási kockázatokat is okozhatnak, melyek pontos felméréséhez további, részletesebb adatokra van szükség.

A bankrendszer azonban nem csak elszenvedője lehet a klímaváltozásnak, hanem aktívan támogathatja a gazdaság zöldítését,

például az elavult épületállomány korszerűsítését és energiahatékony épületek építését célzó hitelek nyújtásával, illetve a fenntarthatóságot elősegítő és szem előtt tartó beruházások és iparágak finanszírozásával. Az MNB számos intézkedést hozott a zöld lakáshitelezés támogatása érdekében, többek között 2021. októberben elindítva 200 milliárd forint keretösszegű Zöld Otthon programját. Ennek keretében a jegybank 0 százalékos kamatozású forrást biztosít a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos, a futamidő végéig rögzített ügyleti kamat mellett hitelezhetnek tovább a lakossági ügyfeleknek magas energiahatékonyságú új lakóépületek építésére, vásárlására. Emellett a jövőben a makroprudenciális eszköztár JMM előíráshoz hasonló további célzott alkalmazása is segítheti a klímakockázatok mérséklését és a zöld szempontok figyelembevételét.

7. Annak ellenére, hogy a pénzügyi szektor nagymértékű ráutaltsága az adatgyűjtésre és adatelemzésre stratégiai jelentőségűvé teszi az adósokra és fedezetekre vonatkozó adatok rendelkezésre állását, a jelentés megállapítja, hogy hazai szinten az adatok elérhetőségében és felhasználásában jelentős elmaradás tapasztalható. Ez gátolja a hitelezési folyamatok költség- és időigényének mérséklését, a pénzügyi mélyülést, a digitalizáció és a zöld pénzügyi termékek elterjedését, és így a bankszektor és az ország versenyképességét is gyengíti. A banki működés digitalizációjának erősítéséhez szükséges a piaci fejlesztések mellett az állami adatbázisok elérésének javítása is, melyben jelentős a lemaradásunk az EU többi országához viszonyítva.