Több ezer éve fogyasztjuk ezt az egészséges és tápláló élelmiszert

Mint tudjuk, a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, sőt a karalábé is ugyanabba a növényi családba tartozik, egyetlen közös őssel. Már az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel fogyasztották a vadkáposztát, sőt a nemesítését is ők kezdték el, amely végül különböző növényeket eredményezett. A káposztafélék napjainkra világszerte az emberi táplálkozás fontos részét képezik; Kínában, Japánban, Indiában és Európában is fontos élelmiszernek számítanak - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében. 

A Brassica nemzetségre jellemző a különösen változatos megjelenési forma, ami a tudatos, mesterséges szelekciónak köszönhető. Ahol a megnövekedett levélrügyeket hozó növényeket szelektálták, ott a káposztaformát sikerült kialakítani,

a virágzati szelekciónak köszönhetően a brokkoli és a karfiol jött létre, a megvastagodott szár szelekcióból a karalábé,

a sok kis hajtásrügyből pedig a kelbimbó. A káposztafélék az egész világon megtalálhatóak, de a legtöbb faj az északi mérsékelt égövön, a mediterrán területeken, és néhány faj a déli féltekén fordul elő. A Brassicaceae család egy nagy növénycsoport, mintegy 3000 faj és 350 nemzetség tartozik ide. A Brassica nemzetség ebbe a családba tartozik, és gazdasági és agronómiai szempontból a legfontosabb nemzetség. A Brassicaceae, vagyis a keresztesvirágúak családján belül találhatóak a legfontosabb olyan zöldség- és takarmánynövények, mint a fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, brokkoli, retek, kelbimbó, leveles kel, kínai kel, rukkola, mustár vagy a repce.

Az EU-ban évente átlagosan 3,6–3,7 millió tonna káposztát takarítanak be.

Az EU fejes- és vöröskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt 2020-ban, mivel a kivitel 37,9 ezer tonnát, míg a behozatal 59 ezer tonnát tett ki. Lengyelország a közösség legnagyobb káposztatermelője, a termés a 2015–2020-as években 0,8–1 millió tonna között mozgott, ami az Unió termelésének mintegy 27 százalékát adta.

Hazánkban 2021-ben a káposztafélék termőterülete 4152 hektárra tehető.

A káposztafélék legjelentősebb termesztési körzetei Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében helyezkednek el.

Káposztasaláta Forrás: Shutterstock

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a káposztafélék családjának fontosságát az étrendünkben. A keresztesvirágú zöldségek

nagy mennyiségben tartalmaznak oldható és oldhatatlan rostokat, C-vitamint, B9-vitamint (folsav), káliumot, szelént és fontos fitokemikáliákat.

Szaguk jellegzetes, erős és fűszeres, néha kesernyés ízükért a glükozinolátok felelősek, emiatt sokan nem kedvelik őket, különösen gyerekek körében kevésbé népszerűek a káposztafélék – legfőképpen a brokkoli és a kelbimbó –, mert a gyermekeknek sokkal több ízlelőbimbó található a nyelvükön, ezáltal sokkal intenzívebben érzik ezeket az ízeket.

Lebomlásuk során antioxidánsok keletkeznek, amelyek fokozzák a rákkeltő anyagok megsemmisítését, mielőtt még esélyük lenne a DNS-t károsítani, illetve

lassítják a normál sejtek rákos sejtekké alakulásának folyamatát.

Emellett számos egyéb jótékony egészségügyi hatással is rendelkeznek: a karotinoidok az egészséges szemért, a folsav a DNS védelméért, a K-vitamin az egészséges csontokért, a C-vitamin a jól működő immunrendszerért, valamint a bőr, a csontok és a fogak védelméért felelős.