Rab Árpád: A jelent kell úgy csinálni, hogy olyan jövőnk legyen, amilyet szeretnénk

Rab Árpád

Rab Árpád szerint a legfontosabb kérdés amelyet fel kell tennünk magunknak a pandémia jelen szakaszában, hogy tanultunk-e a világjárványból? A felszínen ugyanis azonnali visszaállás zajlott le, de már semmi nem lesz olyan, mint korábban volt, ráadásul szembesülnünk kellett azzal is, hogy a világ nagyon gyorsan meg tud változni, s ez új generációkat képezhet. Fel kell mérnünk a valódi értékeket, hogy legközelebb jobban tudjuk csinálni! - tanácsolja az ismert jövőkutató.

„Azt megmondani, hogy mi vár ránk, nem olyan nehéz" – mindezt 1900-ban született és a mai világunkat ábrázoló rajzok segítségével bizonyította be Kende-Hoffner Évával folytatott beszélgetése kezdetén Rab Árpád.

Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt a „technológiai evolúció" okozta látványos fejlődésről is, amelnyek következtében az emberiség a 18. század utolsó harmadától kezdve megtriplázta élettartamát, életminőség javító vívmányok sora készült el és fajunk - a nagy háborúkat leszámítva - a tartós béke korszakába lépett.

Az elért 250-szeres világgazdasági növekedés mutatja, hogy soha nem volt ilyen sikeres az emberi nemzedék, ma a „legrövidebb ideig élő ember is többet él, mint a régmúltban a leghosszabb ideig élő."

A hirtelen megnőtt életszínvonal és az emberiség létszámának jelentős gyarapodása azonban kihívás, amit a digitális kultúra próbál megoldani

– mutatott rá az elkötelezett szakember, aki szerint rajtunk múlik, milyen jövőt fogunk élni, meglátása szerint ugyanis az emberek működését kell megérteni történelmünkből. „Hajlamosak vagyunk kizárólag a jelenben élni, és csak azt látni, hogy ma mekkora kihívások előtt állunk, de elődeink már sok hasonlót átéltek, azok is ilyen rettenetesen nagynak tűntek, akár egy járvány, vagy a klímaváltozás, de megoldották." – mutatott rá Rab Árpád.

Rab Árpád, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa Forrás: Faceboook

A trendkutató szerint megtapasztaltuk például, hogy mennyi idő kifejleszteni a vakcinát, és készülhetünk forgatókönyvekkel több estre is, hiszen a világ bármikor, radikálisan megváltozhat. Rab Árpád úgy véli, hogy „az elmúlt 20 évben nagyon sokat fejlődött az emberiség. A koronavírus-járvány egyik nagy tanulsága volt, hogy vigyáztunk egymásra, és, mint közösség, jól teljesítettünk, hiszen kétmilliárd ember hordott maszkot, hogy ne fertőzzön, vagy fertőződjön: tehát megállítsa a vírus terjedését."

Egy ilyen járványt két és fél év alatt leküzdeni nagyon szép teljesítmény.

- véli a szakember.

Beoltanak egy nőt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina harmadik adagjával a Kanizsai Dorottya Kórházban Forrás: MTI/Varga György

„Napjainkra egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az elzárkózás, a személyes találkozások hiánya, a munkahely, illetve a megélhetés bizonytalansága és a társadalmi polarizáció megviselte az emberek mentális egészségét." – mutatott rá egy közelmúltbeli elődadása alkalmával Marian Salzman, a PMI globális kommunikációért felelős alelnöke, aki friss kutatási eredményeivel gyakran megidézére került a beszélgetés során.

A szakember szerint az ún. kiterjesztett valóság a mindennapjaink része lett, hiszen jelentős mértékben otthonról dolgozunk, tanulunk, s a szinte állandósult járványhelyzet miatt egyre kényelmetlenebbül érezzük magunkat másokkal összezárva.

A zsúfolt nagyvárosokból egyre kisebb közösségekbe húzódunk vissza, saját személyes terünk és otthonunk biztonsága is egyre fontosabb: megváltozott, lelassult az évszázados urbanizáció. Salzman a jövőt ugyancsak a 15 perces városokban látja, ahol a legszükségesebb szolgáltatások negyedórán belül gyalog vagy biciklivel elérhetők.

Rab Árpád szerint valóban decentralizáció zajlik, az agglomerációban élők vidékre költöznek, a nagyvárosi polgárok pedig agglomerációba.

Mélyen egyetért kollégájával, fontosnak tartja az okosvárosok fejlesztését, hiszen „a nagyváros egy logisztikai rémálom: mindenki egyszerre akar csöndet, szórakozást, tömegközlekedést és kultúrát, ez szükségszerűen káoszt szül. Az a szemlélet, hogy mindent megkapjunk a kis központokban, ez jó irány, a feladat, hogy ezek többrétegű helyszínek legyenek. Az életünket szeretjük manapság egyre tudatosabban felépíteni, hogy például ne utazzunk egy órát fölöslegesen, így összekötjük a teendőinket lokalizációjuk szerint."

A jövő munkahelyein mindent lehet majd: lehet tornázni, bevásárolni, hiszen az élő közösségek a jövőben is fontosak lesznek, általuk tudunk átlátni a digitális kultúra kényelmén és szűrőbuborékain.

„A hihetetlen technológiai fejlődés következtében egy soha nem látott helyzettel találtuk magunkat szembe, hiszen lehetőségeink adottak voltak ahhoz, hogy otthonról végezzük a munkánk jelentős részét, és ennek nyomán sokakban felmerült, hogy igazából nem szükséges elhagyni az otthonukat, sőt, a járványügyi intézkedések ezt egyenesen elő is írták nekünk egy időben." A PMI globális kommunikációért felelős alelnöke szerint a képernyő egyfajta safe space-szé alakult át, hiszen egyre inkább ezen keresztül lépünk kapcsolatba egymással, de ez is tartja meg a biztonságos távolságot közöttünk.

Rab Árpád szerint a jövő munkahelyein mindent lehet majd: lehet tornázni, bevásárolni, hiszen az élő közösségek a jövőben is fontosak lesznek. Forrás: Shutterstock

Rab Árpád a beszélgetés végén kiemelte, egyszer és mindenkorra megszüntetné azt a polarizációt, ami a társadalmunkban egyre inkább kialakulóban van, miszerint mindössze egy-egy jellemző alapján ítélünk meg embereket.