An Egyptian vendor sells dates and dried fruits at a traditional market in the Egyptian capital Cairo's central Sayyida Zeinab district late on March 30, 2022, three days before the start of the Muslim holy fasting month of Ramadan. - In Egypt, a leading importer of wheat from Russia and Ukraine, Muslims are tightening their purse strings ahead of Ramadan -- a time when spending usually rises with the local currency losing 17 percent of its value in March 2022. (Photo by Khaled DESOUKI / AFP)
Vágólapra másolva!
Mostafa Madbouli egyiptomi miniszterelnök egy sor állami vállalat privatizációját jelentette be, miközben az ország gazdasági válsággal és csaknem 15 százalékos inflációval küzd.
Az ukrajnai háború gazdasági hatásai, a vágtató infláció és az infrastruktúrára fordított hatalmas állami kiadások nyomán Egyiptom nemrég 17 százalékkal leértékelte valutáját.
Abd el-Fattáh esz-Szíszi 2014-es elnökké válása óta a volt tábornok hatalmas nemzeti infrastrukturális projektekbe kezdett, ahol központi szerepet kapott a hadsereg, amely az elmúlt évtizedekben kulcsfontosságú, de ugyanakkor átláthatatlan szerepet játszott Egyiptom gazdaságában. Noha nincsenek hiteles adatok a katonaság gazdaságban betöltött súlyáról, a hadsereg azt állította, hogy 2019-ben több mint 2300, ötmillió civilt foglalkoztató projektet "felügyelt".
Bár a helyi szakértők többször figyelmeztettek az állam túlzott tulajdonosi részvételére a gazdaságban - annak szabályozó szerepe helyett -, az évek alatt a magánszektor egyre csak zsugorodott.
Az aggályok pedig hosszú távon be is igazolódtak, ugyanis az orosz-ukrán háború miatt megemelkedett nyersanyagárak, és a búzahiány hatására – Egyiptom a világ legnagyobb búzaimportőre – az ország instabil gazdasága mára olyannyira megtántorodott, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól kényszerült kölcsönre.
Aszalt gyümölcsöt kínál egy árus Kairó központi piacán. Egyiptom, amely az Oroszországból és Ukrajnából származó búza egyik vezető importőre nagyon megsínyli a növekvő gabona -és nyersanyagárakat, ráadásul a helyi valuta 2022 márciusában 17 százalékot veszített az értékéből Forrás: AFP/Khaled Desouki
Jelenleg Egyiptom mintegy 160 milliárd dolláros (58 ezer 367 milliárd forint) költségvetését a GDP 90 százalékát elérő államadósság terheli.
Az egyre növekvő pénzügyi válság hatására a kormány ütemtervet hirdetett a magánszektor gazdasági részesedésének növelésére. Abd el-Fattáh esz-Szíszi elnök a közelmúltban felszólította kormányát, hogy dolgozzon ki egy privatizációs stratégiát azzal a céllal, hogy az négy esztendőn át, évi tízmilliárd eurót (kb. 3837 milliárd forint) hozzon az államkasszába. Emellett Kairó azt reméli, hogy 2025-re a magánszektor hozzájárulása a beruházásokhoz 65 százalékra nő a mai 30 százalékhoz képest.
A kormány által nyilvánosságra hozott stratégia tíz állami vállalat privatizációját tartalmazza, amelyek közül kettő a hadsereghez tartozik, valamint két új holdingtársaság is megalakul, amelyek "a hét legnagyobb kikötőt" és "Egyiptom legjobb szállodáit" foglalják magukba. Ezek egy részét szintén a tőzsdére viszik.
Az egyiptomi elnök az elmúlt években hatalmas nemzeti infrastrukturális projektekbe kezdett, amely jelentősen megterhelte az államkasszát. A képen látható új közigazgatási főváros 2015 óta épül, Kairótól 45 kilométerre keletre, nagyjából félúton Kairó és Szuez között. A 700 négyzetkilométeres nagyságúra tervezett városnak várhatóan 6,5 millió lakosa lesz. Forrás: MTI/EPA/Háled El-Fiki
A kairói adminisztráció célja, hogy a privatizációból befolyó összeggel, valamint a magánszektor támogatásával elejét vegye a válság súlyosbodásának.
Ugyanakkor az egyiptomi vezetés legfőbb szövetségeséhez, Szaúd-Arábiábiához is segítségért fordult, aki azonnal ötmilliárd dollárt (1824 milliárd forint) helyezett el az egyiptomi központi bankban. Kairó szerint ezen alapok egy részét a közvetlen befektetésekre irányítják át.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
