Helyén maradhat a középkori antiszemita templomi faragvány Wittenbergben

A vitát kavaró antiszemita faragvány a wittenbergi templom falán

A német legfelsőbb bíróság szerint is helyén maradhat egy középkori antiszemita templomi faragvány a wittenbergi templomban, ahol hajdan Luther Márton prédikált.

Az alacsonyabb fokú bíróságok ítéletét helyben hagyva a karlsruhei Szövetségi Törvényszék (BGH) úgy foglalt állást kedden közzétett határozatában, hogy "nem képez az eltávolítást szükségessé tévő szabályszegést" a wittenbergi városi templom falán a 700 éves úgynevezett Judensau-dombormű és az 1570-ben, a reformáció meghirdetése után hozzá mellékelt, egy Luther Mártonnak tulajdonított zsidóellenes felirat, amelynek eltávolításáért évek óta folytat jogi küzdelmet egy zsidó hitre áttért német férfi.

A templom falán négyméteres magasságban lévő dombormű, a Judensau (Zsidó disznó) egy sertést ábrázol, amelynek farkát felemeli egy rabbi, és a zsidó vallásban tisztátalan állatnak számító koca emlőin zsidó gyerekek szopnak.

A dombormű egyike a németországi és európai templomok falán a középkorból fennmaradt több mint 20 (más adatok szerint 50) hasonló, zsidókat gyalázó ábrázolásnak vízköpő, dombormű vagy egyéb faragvány formájában. A wittenbergi dombormű alatt 1988-ban egy emléktáblát állítottak fel a nácizmus idején üldözött zsidóknak és a meggyilkolt hatmillió embernek, és német, valamint angol nyelvű felvilágosítást mellékeltek a domborműről.

A vitát kavaró antiszemita faragvány a wittenbergi templom falán Forrás: AFP/John Macdougall

Szász-Anhalt tartományi bíróságok 2019-es és 2020-es ítéletével összhangban a Szövetségi Törvényszék úgy foglalt állást, hogy bár az eredeti szobor valóban gyalázza a zsidóságot, az egyházközség helyére tette a dolgokat, amikor emléktáblát és a történelmi hátteret magyarázó információt helyezett ki, és ezzel elhatárolódott a szobor "gyalázkodó és antiszemita üzenetétől".

Az ítélet ismertetése után Michael Düllmann bejelentette, hogy folytatja 2018-ban kezdett küzdelmét és a német alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. - Sem a két alacsonyabb fokú bíróság, sem a legfelsőbb bíróság nem vette igazán komolyan az ábrázolás "társadalmat mérgező propagandahatását" - véli a férfi, aki azt szeretné, ha a domborművet a közeli Luther-múzeumban helyeznék el.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster szerint a kihelyezett magyarázat és emléktábla "nem jelenti az antiszemita szobor egyértelmű elítélését", ezért a kompozíciót át kell dolgozni, amire Friedrich Kramer tartományi lutheránus püspök hajlik is. A püspök szerint konszenzus van abban, hogy a jelenlegi megoldás nem elégséges az antiszemita ábrázolás hatásának megtörésére. Csalódást keltőnek nevezte a bírósági döntést a Nemzetközi Auschwitz Bizottság is.

Bajorországban a tartományi hatóságok, a templomokat fenntartó keresztény egyházak és a helyi zsidó közösségek négy éve abban állapodtak meg, hogy nem távolítják el a középkori antiszemita szobrokat és domborműveket a bajorországi templomokból, az egyezség részeként ugyanakkor "láthatóan és jól felismerhetően" magyarázatot kell fűzni a gyalázkodó ábrázolásokhoz, azokat "szellem-, kultúr- és egyháztörténeti összefüggéseiben" kell megmagyarázni a helyszínen, mélyreható információt kell rendelkezésre bocsátani például QR-kód segítségével.