Libanon nagymértékben függ az élelmiszerimporttól, és dollárban fizeti azokért. A "zöldhasút" azonban a gazdaság 2019-es összeomlása óta egyre nehezebb megszereznie.
Az alábbi videón a pékségek előtt kígyózó sorok láthatók:
Az Origo is beszámolt róla korábban, hogy a hetvenes években még a Közel-Kelet Svájcának nevezett Libanon egyre nehezebb helyzetbe kerül. A hosszan elhúzódó véres polgárháború után a gazdasági pangás időszaka következett, és már jó ideje pénzügyi és adósságválság sújtja a Földközi-tenger partján fekvő országot, amely mostanra az államcsőd szélére sodródott.
Az évek alatt a libanoni font értékének több mint 90 százalékát veszítette el, miközben az élelmiszerárak több mint tizenegyszeresére emelkedtek a Világélelmezési Program szerint.
Az ország helyzetét tovább nehezítette a 2020 augusztusában, Bejrút kikötőjében történt óriási ipari katasztrófa: egy ammónium-nitrát raktár felrobbanásában rengetegen vesztették életüket, a detonáció a város jelentős részét elpusztította.
Most újabb nehézségekről érkeztek hírek az országból. A libanoni sütőipari szakszervezet már áprilisban figyelmeztetett a kenyérválságra, ugyanis a hiányzó gabona miatt egyre több malom kényszerült a leállásra, ez pedig hamar begyűrűzött a pékségekhez is, amelyek azóta is országszerte küzdenek a liszthiánnyal.
A kormány tavasszal beleegyezett, hogy 15 millió dollárt (6 milliárd forint) folyósít az országban növekvő kenyérhiány átmeneti megoldására. Amin Salam gazdasági miniszter a Reutersnek ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy ezek a források csak néhány hétig tartanak majd.
A kenyérhiányt súlyosbítja, hogy a libanoni búzaimportőrök képviselője szerint az ország búzájának 80 százalékát a háború sújtotta Ukrajnából importálja, valamint az, hogy Bejrút képtelen volt jelentősebb a búzatartalékok tárolására, mivel a legnagyobb silói is megsemmisültek a 2020-as bejrúti kikötői robbantásban.
Azonban nem Libanon az egyetlen ország, ahol Oroszország Ukrajna elleni inváziója nagyban hozzájárult a kenyérhiányhoz, hiszen például Egyiptom, Jemen, és Tunézia is főként az ukrán és orosz búza importjára támaszkodnak.
A libanoni kenyérválság kezelésére a helyi parlament kedden jóváhagyott egy Világbankkal kötött 150 millió dolláros (60,5 milliárd forint) kölcsönszerződést, amelynek összegét teljes mértékben a búzaimportra fordítják majd.