Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A 2022. szeptemberi olasz választások után Giorgia Meloni alakíthatott kormányt októberben. Győzelme nemcsak azért volt unikális, mert saját pártja kapta a legtöbb szavazatot (több mint hétmillió voks) az összes induló közül, hanem azért is, mert
így ő lett Olaszország első női miniszterelnöke.
Meloni főbb kampányüzenetei világosak voltak az illegális bevándorlás kapcsán: kevesebb irreguláris érkező, több belbiztonság. Véleménye szerint ugyanis
az európai uniós migrációs politika 2015 óta kudarcot vall a tömeges és jogellenes érkezések visszaszorítása terén, mivel képtelen különbséget tenni a menekültek és a gazdasági bevándorlók között.
Ez azt eredményezi, hogy szinte bárki eljuthat illegális csatornákon keresztül az EU területére, ha van elegendő pénze az embercsempészeket kifizetni. Meloni a RAI1 közszolgálati televízió egyik műsorában azt is elmondta, hogy az egyetlen megoldás az indulások megakadályozása lenne. Sérelmezte, hogy más EU-tagállamok csendben figyelik, hogy a földközi-tengeri kikötések zöme Olaszországban történik, és nem jelentkeznek azonnal a menekültekért.
A migránsok szétosztási mechanizmusát hibásnak tartja, mivel az csak a nemzetközi védelemben részesülőkre vonatkozik, ám az ország partjaihoz érkezők több mint 70%-a gazdasági bevándorló.
Meloni hangsúlyozta, hogy az ország területére nem lehet majd illegálisan belépni: a valóban védelemre szorulókat és a menekülteket természetesen támogatja a kormánya, de gazdasági vonatkozásban csakis a Decreto Flussiban, azaz „áramlási rendeletben" meghatározott számú idénymunkást, egyéni vállalkozót és nem szezonális munkát végzőt várnak. Ezt a rendelkezést a belügyminisztérium mindig a betakarítási időszak kezdetén adja ki. 2022-ben például 69 700 főben maximálták ezt a számot. A miniszterelnöki székért versenyző Meloni azt is kijelentette, hogy nagyon bízik abban, hogy az új EU-s migrációs és menekültügyi paktum elkészül, mivel így talán hatékonyabban lehetne megvédeni a tagállami és európai határokat. Fokozott határellenőrzéssel, a Földközi-tengeren érkezők partraszállásának blokkolásával és az embercsempész-tevékenységek visszaszorításával lépne fel az illegális és tömeges bevándorlással szemben – mindez az Olaszország Fivérei párt által kiadott, 25 programpontból álló kampányfüzetben olvasható.
A biztonság a társadalmi együttélés alapja, illetve garantálja a fejlődést és a jólétet. A bűnözés régi és új formái közé beszoruló Olaszország egyre bizonytalanabb helyzetbe kerül. Az illegális bevándorlás veszélyezteti a polgárok biztonságát és életminőségét. Városaink lepusztultak és élhetetlenek. A külvárosokban és a történelmi központokban illegális lakásfoglalások, erőszak és kábítószer-kereskedelem zajlik. Erős politikai fordulatra van szükségünk a határainkon belüli jogszerűség biztosítása, a területeink újjáépítése, a társadalmi és gazdasági szerkezet megerősítése érdekében
– fogalmaz a dokumentum. Meloni pártja azt is előirányozta, hogy a kibocsátó – jellemzően afrikai – országokkal szorosabbra kellene fűzni a viszonyt egyrészt azért, hogy már az indulásokat megakadályozzák, másrészt pedig azért, hogy a kitoloncolásokban, illetve visszafogadásban aktívabb szerepet vállaljanak. Az illegális bevándorlást elősegítő nem kormányzati szervezetek tevékenységével szembeni fellépést is sürgette, továbbá azt is javasolta, hogy a menedékjog iránti kérelmek elbírálására több, az Európai Unió által kezelt hotspotot kellene létrehozni Európán kívüli területeken.
Kampányígéret volt az is, hogy igyekeznek majd a legális módon érkezők társadalmi és munkahelyi integrációját előmozdítani.
Ha valaki 2018-2019 között követte az olasz belpolitikát, akkor a fentebb leírtak kapcsán felsejlhet Matteo Salvini neve, aki Olaszország belügyminisztere volt a nevezett időszakban, és hasonló eszközökkel próbált gátat szabni a tömeges érkezéseknek. Érdekesség, hogy a Giorgia Meloni által vezetett 68. olasz kormány pár nap alatt megalakult annak ellenére, hogy olyan erős politikusok vesznek részt a győztes koalícióban, mint a Liga élén álló Matteo Salvini vagy a Forza Italia pártot vezető Silvio Berlusconi. A választási eredmények a kormányalakítás során fennálló erőviszonyokat jelentős mértékben befolyásolták: Antonio Tajani és Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes lett, előbbi a külügyi, utóbbi pedig az infrastrukturális és közlekedési tárcát kapta. Salvini pozíciója kiemelendő, hiszen felelősségi körébe esnek a kikötők ügyei is. A bevándorlási kérdések kapcsán további két nevet kell megemlítenünk: Nello Musumeci, aki polgári védelmi és tengerpolitikai miniszterként tevékenykedik, illetve Matteo Piantedosi, aki Giorgia Meloni munkáját belügyminiszterként segíti. Piantedosi – a koalíciós kormány migrációs politikájához igazodva – élharcosként szólal fel a Földközi-tenger irányából illegálisan érkezők ellen, és három hónapos hivatali ideje alatt már számos olyan intézkedés fűződik a nevéhez, amely kísértetiesen hasonlít Salvini korábbi migrációs csomagjaira. Az összecsengés nem meglepő, hiszen Piantedosi 2018 és 2019 között a korábbi tárcavezető, Salvini kabinetfőnöke volt.
Ahhoz azonban, hogy átlássuk a Mediterráneum problémáját és az arra adott olasz válaszrekciókat, érdemes egy pillantást vetni az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) statisztikájára, amely az EU külső határainál detektált illegális határétlépések számát mutatja. Az 1. ábrán a közép-mediterrán útvonalon észlelt jogellenes belépések mennyiségi összehasonlítását lehet látni a 2015. január 1-től 2022. november 30-ig terjedő időszak vonatkozásában. Jól látható, hogy
a migrációs hullám 2016-os tetőzése után 2018-ban, majd 2019- ben drasztikusan visszaestek az érkezésszámok, majd 2020-tól kezdődően újra emelkedés tapasztalható.
A csökkenés hátterében egyrészt a Marco Minniti belügyminiszter által 2017 nyarán bevezetett új szabályok és a líbiai kormánnyal aláírt együttműködési megállapodás állt, másrészt 2018-tól a Salvini vezette belügyminisztérium nemcsak retorikai szinten lépett fel a szabályszegőkkel szemben, hanem számos olyan törvénycsomagot is elfogadtatott a kormánnyal, amelyek fizikailag és jogilag egyaránt megnehezítették az érkezést (pl. voltak olyan NGO-hajók, amelyeket nem engedtek kikötni, a másik részüket engedték, viszont a partraszállás nem volt engedélyezett). Olaszország szempontjából 2023 egyik nagy kérdése az, hogy az új kormány képes lesz-e mérsékelni a földközi-tengeri kikötések számát. Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, mindenképp szükséges áttekinteni a 2022 októbere óta meghozott jogi és politikai intézkedéseket.
AZ ELEMZÉS A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!
