Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A kontinenst érintő migráció az elmúlt két évtizedben folyamatosan növekedett. 2010-hez képest 30 százalékkal emelkedett az afrikai migránsok száma 2020-ig, meghaladva a 40 milliót. 2023-ban várhatóan folytatódni fog ez az emelkedő tendencia.
Az afrikai migráció nagy része a kontinensen belül zajlik, és a migránsok elsősorban a szomszédos regionális gazdasági központokban keresnek munkalehetőséget.
Az afrikai migránsok 80 százalékának nem áll érdekében elhagyni a kontinenst.
A globális migránsnépességnek mindössze 14 százalékát teszik ki az afrikaiak. Az adatok 41 százalékát az ázsiaiak, 24 százalékát pedig az európaiak adják. Afrika első öt célországa között szerepel a Dél-Afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart és Nigéria. Ezen országokban Elefántcsontpart kivételével a migránsok a lakosság kevesebb, mint 5 százalékát teszik ki.
A becslések szerint az afrikai migráció 85 százalékát a határokon átnyúló rutinszerű kereskedelem és utazás teszi ki, ami hozzájárul a célországok gazdasági stabilitáshoz, a munkaerőhiány kezeléséhez és a társadalmi-gazdasági jólétéhez. A migrációból származó további gazdasági előnyök az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Övezet (AfCFTA), valamint a lendületének növekedéséből fakadnak.
A hazautalások hozzájárulnak a származási országokban a háztartások jövedelmének stabilitásához, az élelmezésbiztonság javulásához, és a következő generációk oktatáshoz való hozzáféréséhez.
Az éghajlatváltozás következtében folyamatosan emelkedő hőmérséklet miatt Afrika bizonyos régiói lakhatatlanná válnak, ami a migráció növekedéséhez vezet. Az éghajlatváltozás felgyorsítja továbbá a vidékről a városokba irányuló migrációt az afrikai nagyvárosokba.
2020 és 2030 között Afrika hét legnagyobb tengerparti városának lakossága 40 százalékkal fog növekedni.
Ez jelentős nyomást fog gyakorolni többek között az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra és az ívóvízhez való hozzáférésre, ez pedig növelheti a különböző válságok kialakulásának kockázatát.
A természeti katasztrófák szintén hozzájárulnak a migráció növekedéséhez. Az elmúlt évtizedben évente átlagosan 2,5 millió afrikai kényszerült ideiglenesen lakóhelye elhagyására természeti katasztrófák miatt. Az infrastruktúrát ért folyamatos károk és a megélhetési körülmények romlása azonban hosszú távú, vagy akár végleges lakóhelyelhagyást is eredményezhet.
Becslések szerint az afrikai migránsok 15 százalékát – főként a hivatalos dokumentumok nélkül utazókat – fenyegeti a kizsákmányolás és az emberkereskedelem veszélye. Líbia korábban kedvelt úti cél volt a migránsok körében, azonban a migránsok ellen folyamatosan elkövetett emberi jogi visszaélések miatt mára már veszélyes országgá vált.
A Földközi-tengeren keresztül Európába érkező afrikaiak közül az észak-afrikaiak aránya a legjelentősebb. A demokratikus intézmények visszafejlődése és a gazdasági nehézségek az olyan észak-afrikai országokban, mint Tunézia, Egyiptom, Algéria és Líbia, valószínűleg még több embert késztetnek majd arra, hogy Európába induljanak.
Afrikában 2014 óta több mint 9 000 migrációval összefüggő halálesetet jegyeztek fel, valamint több mint 25 000 ember tűnt el az Európába vezető tengeri átkelések során.
Számos ország továbbra is inkább bűncselekményként, mintsem a korlátozott gazdasági lehetőségek és a biztonságos, szabályos migrációs útvonalakhoz való nehéz hozzáférés tüneteként kezeli a migrációt.
