A menekültek és menedékkérők számának emelkedésével a feszültségek is nőnek Németországban

migráció, migráns, erőszak, Berlin Moabit nevű városrésze Berlin, 2016. szeptember 28.
Rendőrségi helyszínelők egy menekültszállásnál Berlin Moabit nevű városrészében 2016. szeptember 28-án hajnalban. Előző este német rendőrök lelőttek egy megbilincselt t
Rendőrségi helyszínelők egy menekültszállásnál Berlin Moabit nevű városrészében 2016. szeptember 28-án hajnalban. Előző este német rendőrök lelőttek egy megbilincselt társára késsel támadó menedékkérőt a szálláson, aki kórházba szállítását követően belehalt a sérülésbe. A meglőtt 29 éves férfi azért támadhatott rá 27 éves lakótársára, mert az egy közeli parkban aznap megerőszakolt egy nyolcéves kislányt, aki valószínűleg a meggyilkolt menedékkérő lánya volt. (MTI/EPA/Gregor Fischer)
Vágólapra másolva!
A Migrációkutató Intézet legújabb Fókuszpont elemzésében arról írnak, hogy három hónap alatt több mint 87 000 menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, ami az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva 70%-os növekedés. Ez idő alatt 81 000 ukrán menekült érkezett az országba. Az egyre nagyobb számban érkező, valamint az országban tartózkodó menedékkérők és menekültek ellátása körüli nehézségek feszült helyzetet teremtenek a szövetségi kormány és a helyi önkormányzatok között. A Fekete Gréta kutató által jegyzett gyorselemzést az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
Vágólapra másolva!

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) legfrissebb kiadványa szerint 2023 első negyedévében több mint 87 000 menedékkérelmet nyújtottak be Németországban, ebből megközelítette a 81 000-et az első alkalommal benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma, ami az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva 80%-os növekedés.

A menedékjog iránti kérelmet először benyújtók között a legtöbben Szíriából (28%), Afganisztánból (20%) és Törökországból (13%) érkeztek.

2023 márciusával bezárólag 68 119 esetben hoztak döntést a benyújtott menedékkérelmekre vonatkozóan, ebből 14 146 esetben elutasították a kérelmet, 34 781 esetben pedig elismerő döntés
született.

Több mint 19 000 esetben a kérelmek a BAMF érdemi vizsgálata nélkül, úgynevezett „hivatalos határozattal" zárultak le (például, ha a menedékjog iránti kérelmet visszavonták, vagy az eljárás lefolytatásáért a dublini rendelet alapján másik uniós tagállam volt felelős).

Forrás: Getty Images/Sean Gallup

A teljes védelmi ráta (az összes benyújtott kérelem, valamint a pozitív döntések aránya) így 51% volt. A statisztika nem tartalmazza az ukrán menekültek számát, tekintettel arra, hogy ők az Európai Unió Tanácsának 2022. március 4-én elfogadott végrehajtási határozata értelmében – amely aktiválta az átmeneti védelemről szóló irányelvet – átmeneti védelemre jogosultak az Európai Unió területén.

A háború kitörése óta több mint egymillió ukrán menekültet regisztráltak Németországban, ebből 2023 első negyedévében 81 647-en érkeztek (közel azonos az első alkalommal benyújtott menedékjog iránti kérelmek számával).

Az egyre nagyobb számban érkező menedékkérők- és az országban tartózkodó menekültek ellátásával kapcsolatosan az utóbbi időben több kritika érte Nancy Faeser szövetségi belügyminisztert és a szövetségi kormányt. Az önkormányzatok arra panaszkodnak, hogy túlterheltek, és emiatt nem tudnak megfelelő ellátást és szállást biztosítani a menekülteknek és menedékkérőknek. Továbbá a köznevelési intézmények kapacitásai korlátozottak, az integrációs kurzusok fenntartása költséges, ezért az önkormányzatok nagyobb pénzügyi támogatást követelnek a szövetségi kormánytól.

Forrás: Migrációkutató Intézet

A szövetségi kormány ugyanakkor határozott álláspontot képvisel a téma kapcsán: az elmúlt évben 4,4 milliárd eurót biztosítottak erre a célra, továbbá az ukrajnai menekültek szociális ellátását is átvette a szövetségi kormány az önkormányzatoktól.

Idén 2,75 milliárd eurós kiegészítő támogatást ígértek a tartományoknak és az önkormányzatoknak, igaz ennek folyósítására a szükséges jogalap hiányában eddig még nem került sor. A téma kapcsán a következő előrelépés május 10-én várható, amikor Olaf Scholz szövetségi kancellár és a tartományi miniszterelnökök fogják megvitatni a kialakult menekültügyi helyzetet, ideértve a finanszírozási problémákkal kapcsolatos kérdéseket is.