Évente több ezren halnak meg a hőség miatt Németországban

25 May 2022, Saxony-Anhalt, Magdeburg: Despite low water, some ships are still sailing on the Elbe near Magdeburg. With the current low water level, however, it will be more difficult for shipping. In the coming days, it should remain warm and little rain is expected, say meteorologists. Photo: Peter Gercke/dpa-Zentralbild/dpa (Photo by Peter Gercke / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP)

Az intézet adatai azt mutatják, hogy a hő okozta halálozás veszélye a társadalom egy sor csoportját fenyegeti. Az idősek és a szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegségben szenvedők mellett a csecsemők, a kisgyermekek, a terhes nők, a hajléktalanok és a szabadban dolgozók is a veszélyeztetettek közé tartoznak.

A kiugróan sok hőhullámmal tarkított 2003-as nyárhoz 7600 haláleset köthető, a 2006-os és a 2015-ös hőhullámok miatt egyaránt nagyjából hatezren haltak meg, a 2018-2020-as időszak nyári hónapjai pedig 19 ezer áldozatot követeltek az RKI számításai szerint.

A hőhullámok számos egészségi kockázattal járnak, tovább növelve az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhet, vagyis a hőséggel összefüggő többlethalálozás csak a probléma egyetlen része, a jéghegy csúcsa

– fogalmazott a adatokat ismertető berlini tájékoztatón Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter.

Mint mondta, Németország nem készült fel kellőképpen a várhatóan egyre gyakoribb hőhullámokkal járó megpróbáltatásokra, ezért a kormány elindítja a társadalmi egyeztetés egy különleges formáját, az úgynevezett összehangolt fellépést.

Ismertette, hogy az önkormányzati szféra, az egészségügy és az orvostudomány képviselőinek bevonásával már június közepén megkezdik a tárgyalásokat, amelyek célja egy úgynevezett nemzeti hőségterv kidolgozása.

A minta Franciaország, ahol komoly sikereket értek el. Az elképzelés szerint figyelmeztető és riasztási szinteket határoznak meg, és minden szinthez hozzárendelnek egy konkrét intézkedésekből álló csomagot.

A tervezett intézkedések közé tartozik például a közösségi hűsölők intézményrendszerének kialakítása, az ivókutak hálózatának bővítése és a védelemre szoruló csoportok folyadékpótlását szolgáló célzott programok bevezetése.