Itt van Kína válasza az amerikai világháborús provokációra

(170730) -- ZHURIHE, July 30, 2017 (Xinhua) -- Troops make preparation for a military parade at Zhurihe training base in north China's Inner Mongolia Autonomous Region, July 30, 2017. China will hold a military parade at Zhurihe training base in north China's Inner Mongolia Autonomous Region at 9:00 a.m. Sunday, in celebration of the 90th birthday of the Chinese People's Liberation Army. (Xinhua/Zha Chunming)(mcg)

Joe Biden nemrég diktátornak nevezte Hszi Csin-ping kínai elnököt, ezzel pedig súlyos diplomáciai botrányt okozott. A kínai-amerikai viszony egyébként is évtizedes mélyponton van, az Egyesült Államok demokrata elnökének provokációja pedig rendkívül veszélyes a mostani helyzetben.

Joe Biden egyre veszélyesebb az amerikai elnöki székben Forrás: MTI/EPA/Michael Reynolds

Joe Biden a kínai kémléggömbös incidenssel kapcsolatban nyilatkozott egy kaliforniai adománygyűjtésen. Az amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai elnököt diktátornak nevezte, akinek tudnia kellett volna arról, hogy a léggömb letért az útról, és olyan területre tévedt, ahol nem szabadott volna lennie.

Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője a mai napon reagált az amerikai elnök súlyos provokációjára.

Szerinte az amerikai kijelentés rendkívül abszurd, rendkívül felelőtlen és felrúg minden diplomáciai szabályt. Emellett komolyan megsérti a kínaiak politikai becsületét és nyílt politikai provokációnak tekinthető.

Az időskori demencia tüneteit egyre súlyosabban mutató Joe Biden egyébként majdnem csődbe vitte az Egyesült Államokat, és ismét azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy elesik, vagy éppen a helikopterbe veri be a fejét. Ha pedig diplomáciai botrányról beszélünk, akkor érdemes megemlíteni, hogy Biden tavaly márciusban "gyilkos diktátornak" nevezte Vlagyimir Putyint, vagyis egy szuverén ország demokratikusan megválasztott elnökét.

Az Egyesült Államok egyébként csak a 2000-es években már többek között Afganisztánban, Szíriában, Jemenben, Irakban, Líbiában, Ugandában, Szomáliában és Pakisztánban is hajtott végre katonai bevetéseket. A Brown Egyetem szerint Irakban az amerikai invázió miatt legalább 280 ezer civil halt meg.