Egyre gyakoribbá válnak a zombitüzek

Egyre gyakoribban a zombitüzek, amik még ha el is vannak temetve, nem halnak el. Bár a hőmérséklet és a rövidülő napok korlátozzák a bozóttűz aktivitást az északi féltekén nyár végén, zombitüzek parázslanak egész télen a föld alatt és újra felbukkannak tavasszal.

Vannak olyan bozóttüzek, amik még ha el is vannak temetve, nem halnak el. Ezeket vizsgálták kanadai kutatók és meglepő eredményre jutottak, melyet az Európai Földturományi Unió Közgyűlésén mutattak be áprilisban és a Scientific American magazinban publikálták.

Vannak olyan bozóttüzek, amik még ha el is vannak temetve, nem halnak el. Bár a hőmérséklet és a rövidülő napok korlátozzák a bozóttűz aktivitást az északi féltekén nyár végén, zombitüzek parázslanak egész télen a föld alatt és újra felbukkannak tavasszal. A kutatók első ízben végeztek tereptanulmányt, hogy megvizsgálják hogy működik ez a jelenség, és ökológiai hatásait és azt találták, hogy a rejtett lángok meglepő földalatti forrásból táplálkoznak.

Egy 2021-ben publikált műholdalapú tanulmány megmutatta, hogy

a zombitüzek, vagy áttelelő tüzek egyre gyakoribbá válnak a sarkvidéki erdőkben, valószínűleg a klímaváltozás miatt.

A tanulmány azt is bizonyította, hogy az áttelelő tüzek helyzínei Alaszkában és Kanada északi részén azonosíthatók a műholdképeken vizuális nyomok révén (a helyszíneket később megerősítetták tűzoldtók a földön). A jelenlegi kutatástban Jennifer Baltzer, a Kanadai Wilfrid Laurier Egyetem biológusa és kollégái ezeket az adatokat felhasználva kiválasztottak 9 áttelelő tűz helyszínt, hogy közelebbről megvizsgálják a termőfölddel és a vegetációval együtt.

Eredményeik, melyeket az Európai Földturományi Unió Közgyűlésén (General Assembly of the European Geosciences Union) prezentáltak áprilisban, meglepőek voltak. Ellentétben azzal a feltételezéssel, hogy az áttelelő tüzek a szénben gazdag tőzegben önfenntartóak, a kutatók azt tudták meg, hogy legtöbbje szárazabb, hegyvidéki helyszíneken égett sűrű fa populációkkal; a felfedezés azt sugallta, hogy a tüzek a föld alatt a erdei fagyökerekben parázslottak. Baltzer azt mondja, hogy nem erre számítottak.

Egyre gyakoribban a zombitüzek, amik még ha el is vannak temetve, nem halnak el. Bár a hőmérséklet és a rövidülő napok korlátozzák a bozóttűz aktivitást az északi féltekén nyár végén, zombitüzek parázslanak egész télen a föld alatt és újra felbukkannak tavasszal. Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/how-zombie-fires-rise-from-the-dead-in-spring/

A felfedezés azt jelenti, hogy ezekből a földalatti tüzekből származó szénkibocsátás alacsonyabb lehet, mint korábban gondolták és a termőtalaj egészségére és a növényzet regenerációjára is kisebb hatással lehet. Ráadásul mivel ezek a tüzek nem érték el az erdő lombozatát - hanem a kivágott fákat gyökerük égetésével - általánosan kevesebb növényi anyag gyulladt meg, mint sok egyszezonos tűzben, amiket a csapat megvizsgált. Baltzer azt mondja, hogy a kibocsátások és az ökológiai hatás szempontjából ez viszonylag jó hír lehet.

Mégis, a kutatók még nem tudják, hogy a zombitüzek hogyan hatnak a globáli kibocsátásokra. Thomas Smith, a Londoni Pollitikai és Gazdaság Tudományi Iskola munkatársa, aki a környezeti földrajzot tanulmányozza, és nem vett részt a tanulmányban azt mondja, hogy ha ez a föld alatt égeti egy fának egy részét, nem szabadít fel ősi szenet.

De megjegyzi, hogy aggasztó, hogy másutt léteznek olyan tőzeg tüzek, amik régóta eltemetett szenet égetnek, például Szibériában.

A forró, száraz körülmények, amik nagy bozóttűz szezonokat idéznek elő, szintén segítik az áttelelő tüzeket. És az ilyen tüzek egy pozitív visszacsatolás ciklus részei lehetnek, melyek újra meggyulladva még több tüzet hoznak létre következő évben. A kutatók azt mondják, hogy több helyszín alaposabb vizsgálata elősegísegít a tudósoknak, a zombitüzeket elősegítő körülmények meghatározását, és ezzel megbízhatóbbak lesznek az észlelések, és hatékonyabb a tűzoltás.

(Forrás: Scientific American: https://www.scientificamerican.com/)