Svédországban a muszlim migránsok miatt mindennapossá váltak a lövöldözések és a robbantások

Police vans are on fire during a counter-protest in the park Sveaparken in Orebro, south-centre Sweden on April 15, 2022, where Danish far-right party Stram Kurs had permission for a square meeting on Good Friday. - Counter-protesters demonstrating against a rally by the anti-immigration and anti-Islamic Stram Kurs (Hard Line) movement led by Danish-Swedish Rasmus Paludan and their intention to burn a Koran, clashed with police on Friday, leaving four police officers injured, authorities said, the second day running that there had been clashes. (Photo by Kicki NILSSON / TT NEWS AGENCY / AFP) / Sweden OUT

„Mindenki veszélyben érzi magát" – jelentette ki Charlie Duxbury svéd politikus Politico lapnak kedden, miközben arról számolt be, hogy az év eleje óta a negyedik robbantásos merénylet történt Stockholmban, az ő körzetében – írja a V4NA. Mint beszámolnak, összesen legalább 134 robbantásos merénylet történt Svédország-szerte 2023-ban, szemben a tavalyi év egészét tekintve elkövetett 90 robbantásos merénylettel. Eközben az év eleje óta 289 lövöldözés történt, a 2022-es 391 után.

A Politico cikke látszólag igyekezett figyelmen kívül hagyni a tömeges migrációnak a svédországi helyzetre gyakorolt hatását, elismerte, hogy a bandák közötti erőszak nagy része feltehetően az úgynevezett kurd róka, az iraki születésű Rawa Majid és egy korábbi bandatársa, Islmail Abdo közötti harc eredménye.

Brutális állapotok uralkodnak Svédországban Forrás: AFP/Kicki Nilsson

A londoni Times of London azonban a múlt héten még ennél is nyersebben fogalmazott, megjegyezve, hogy a rivális bandákban harcoló fegyveresek jellemzően első vagy második generációs bevándorlók, akik gyakran Svédország nagyobb városainak bűnözéssel sújtott külvárosaiban nőnek fel, és kevéssé érzik, hogy a többségi társadalomban van helyük – írja a V4NA.

Az országba irányuló bevándorlás mértéke, amely a 2015-ös európai migránsválság nyomán ugrásszerűen megnőtt, azt eredményezte, hogy Svédország lakosságának ma már legalább egyötöde külföldi.

A migránsbandák által elkövetett erőszak az ország egyik fő politikai kérdésévé vált.

Ulf Kristersson miniszterelnök felszólította a hadsereget, hogy a rendőrséggel közösen dolgozzanak ki megoldásokat a növekvő bandaháborúkra, amelyekben a svéd rendőrség becslései szerint jelenleg mintegy 30 000 ember vesz részt.

Kristersson, aki tavaly került hatalomra a jobboldali Svéd Demokraták pártja által informálisan támogatott koalíciós kormány megalakítása után, a jelenlegi helyzetért a nyitott határok programját tette felelőssé, amely az őt megelőző baloldali szociáldemokrata vezetésű kormányok egyik fő ismérve volt.

A felelőtlen bevándorlási politika és a sikertelen integráció vezetett ide"

– mondta Kristersson a múlt héten, majd hozzátette: „Vadászni fogunk a bandákra, le fogjuk győzni a bandákat".