Félelmetes állítás: pókpete kelt ki egy férfi testében

A farkaspókok párzási időszaka a mérsékelt égövi térségben nyáron van, de a trópusi fajok egész évben szaporodhatnak

A héten kapott szárnyra egy riport arról a tengerjáró utasról, aki azt állítja, hogy megcsípte egy farkaspók, amely aztán petéket helyezett el a lábujjába. A történetét azóta többen megcáfolták, a szakemberek szerint mindez biológiailag egyszerűen nem lehetséges.

Idegen testet észleltek a lábában

A BBC online portálja nemrég arról számolt be, hogy egy Colin Blake nevű tengerjáró utas orvosi ellátásra szorult a fedélzeti egészségügyi személyzettől, amikor a franciaországi Marseille-ben tett látogatás után a lábujja megdagadt és lilás színűvé vált. A lábujjat antibiotikummal kezelték, ami némi gennyet eresztett, amikor kiszúrták. Blake szerint az orvosi személyzet azt mondta neki, hogy

„a gennyben lévő tealevélszerű foltok valószínűleg pókpeték voltak, amelyeket a rovar egy csípés során helyezhetett oda, ami egy szabadtéri étkezés során történhetett".

Négy héttel az eset után a férfi az állította, hogy az orvosai egy „idegen testet" észleltek a lábában, amelyet később egy pókként azonosítottak, és amely „utat tört magának és kiette magát a lábujjából".

A farkaspókok a sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálhatók Forrás: Wikimedia Commons/Raphaël Poupon

Az egyik pókpetét valószínűleg nem öblítették ki rendesen a sebből és bizonyára kikelt

– mondta Blake a BBC szerint, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – A pókot perui farkaspókként azonosították.

A BBC képeket is mutatott az utas duzzadt és elszíneződött nagylábujjáról, amelyet a jelentések szerint a pókcsípés okozott.

A történetnek nincs biológiai értelme

A beszámolóban a hajótársaságot nem nevezték meg, ám az eset kapcsán megkérdezett szakértők szerint „nem valószínű, hogy pókcsípésről van szó".

A pókok nem helyeznek el petéket más organizmusokban, sem emberekben, sem más szervezetekben

– mutatott rá Lena Grinsted evolúcióbiológus, aki a Portsmouthi Egyetem pókok viselkedését tanulmányozza. – Ez a történet eléggé felbosszantott, mert felháborítóan pontatlan.

A farkaspókok párzási időszaka a mérsékelt égövi térségben nyáron van, de a trópusi fajok egész évben szaporodhatnak Forrás: Joe McDonald/Getty Images

Sara Goodacre, evolúciós biológus professzor és a Spider in da House pókazonosító alkalmazás megalkotója egyetértett vele, aki szerint „abszolút nem kell azon aggódni, hogy egy pók esetleg az emberi szervezetet választaná ki szaporodóhelyként, hiszen az egész történetnek nincs biológiai értelme". Mindketten elmondták, hogy

az orvosok gyakran tévesen diagnosztizálják pókcsípésnek a karcolásokat és vágásokat.

Goodacre szerint szinte minden pókkal kapcsolatos rémtörténetről – amikor valaki például azt mondja, hogy „majdnem leesett a lába" – végül kiderül, hogy van orvosi magyarázata; sokszor egy seb reagál szokatlan módon az antibiotikumos vagy gombaellenes kezelésre, aminek semmi köze a pókméreghez. Grinsted és Goodacre is megjegyezte, hogy

valószínűbb, hogy Blake egészségügyi problémáját egy pókhoz nem kapcsolódó seb elfertőződése okozta.

Megkérdőjelezték a pók beazonosítását is, miután egyikük sem ismer „perui farkaspók" nevű fajt. Mint kiderült, bár a farkaspókok megtalálhatók Európában, de a „mérgük nem veszélyes az emberekre".